A spenót

Te szereted a spenótot vagy gyerekkorod rémálma volt ez a főzelék?

A spenót vagy más néven paraj (spinacia oleracea) a tavasz legkorábbi friss leveleszöldsége. Felhasználása a magyar konyhában az 1500-as évekre nyúlik vissza. Eredetileg a Közel-Keletről származik, ahol vadon nőtt, de már több mint 2000 éve termesztjük.

Mi mindenre használható és valóban kiemelkedően magas-e a vastartalma? Megtudod a lenti ismertetőből.

A legendás vastartalom

Rögtön az elején oszlassunk el egy tévhitet: a spenót vastartalma nem olyan legendás, mint ahogy azt a közvélemény tartja. A legenda eredete egy félreértésen alapszik, amely a mai napig makacsan tartja magát. 1890-ben, amikor a spenót vastartalmát német kutatók bevizsgálták és megállapították, akkor az a szárazanyagtartalomra vonatkoztatva került megadásra, és nem a friss spenótra. Viszont a köztudatban a friss spenótra vonatkoztatva ragadt meg ez az érték, legendásan magas vastartalmat kölcsönözve az élelmiszernek.

100 gramm friss spenót azonban nem 25 mg, hanem átlagosan 2,7 mg vasat tartalmaz.

Ettől persze még nem kell törölni az étlapról, hiszen egy nagyon sokoldalú és ízletes növényről van szó, amelynek magas a fehérje-, az ásványianyag- és a vitamintartalma, ezért a fogyasztása gyerekek és felnőttek számára egyaránt javasolt.

A spenótnál a szárazanyag 30%-a fehérje, az ásványi anyagok közül gazdag magnéziumban, káliumban és kalciumban is, a vitaminok közül az A- B- és a C-vitaminok fordulnak elő benne jelentősebb mennyiségben. A spenót számos kedvező élettani hatással rendelkezik, többek között véd a gyulladások, az oxidatív stressz, a szív- és érrendszeri problémák és a rák ellen.

Fontos ipari növény, a mélyhűtőipar, a konzervipar és a szárítóipar jelentős mennyiséget dolgoz fel belőle, de a feldolgozás során természetesen a spenót is jelentősen veszít a létfontosságú anyagokból (pl. ásványi anyagok, vitaminok, enzimek stb.), ezért mindenképpen javasolt nyersen is fogyasztani.

Milyen fajtái ismertek?

A spenótnak sok fajtája létezik, attól függően érdemes választani, hogy például mikor akarjuk fogyasztani (tavaszi, őszi, nyári és áttelelő spenót is létezik), de az ipar számára például más szempontok dominálnak, mint a kiskerti termelés során. Az iparban előszeretettel használják a sötét színű, gépi betakarításra alkalmas, ellenálló fajtákat. Az üzletekben nem jelölik igazán a fajtáját, jellemzően mindegyiket csak spenótként, maximum bébi spenótként különböztetik meg.

Salátának nyersen a friss bébispenót, illetve a fiatal levelek ajánlottak, melyhez egy receptet itt találsz.

Mint minden más élelmiszernél, itt is javasolt, hogy ha teheted, biogazdaságból származó spenótot válassz.

Hogyan fogyasszuk?

A spenót nemcsak Popeye, hanem Medici Katalin kedvenc zöldsége is volt, aki a 16 században vitte magával Franciaországba. Ha nem kedveled a parajfőzeléket, akkor álljon itt néhány ötlet, hogy a spenótot milyen formában fogyaszthatod:

• nyersen salátaként, illetve smoothieba a gyümölcs mellé zöldség összetevőként,
• párolva köretként,
• krémlevesként,
• tejszínes spenótos tésztaként, sőt
• tésztába töltve, de akár
• pogácsába vagy muffinba sütve, illetve
• tojásrántottában is érdemes kipróbálni.
• Szárított, porított formában vagy pürésítve pl. tésztához színezőanyagként is előszeretettel használják.

A spenótban sok az oxálsav, ezért az ideális az lenne, ha nyersen fogyasztanánk, mert ha a spenótot megfőve nagy mennyiségben, rendszeresen fogyasztjuk, akkor kőlerakódást okozhat (bizonyos szervetlenné váló ásványi anyagok miatt pl. vesekő alakulhat ki).

Nyersen fogyasztva nem képződik lerakódás a szervezetben, sőt az oxálsav meggátolja a vesében és a húgyutakban a kőképződést.

A tárolásával kapcsolatosan érdemes tudni, hogy mosatlanul a hűtőszekrényben 4-5 napig eláll. Jól fagyasztható, de ebben a formában felolvadás utána már jellemzően csak hőkezelve és nem nyersen fogyasztható. Ez alól egy-két kivétel van, ahol ez az állag nem annyira zavaró: a nyers krémleves, illetve a zöldturmix (smoothie), bár fagyasztva az íze kissé eltér a friss spenótétól.