Az ecetről dióhéjban

Szerző: | egészséges életmód

Buják Éva

teljes értékű táplálkozási és egészséges életviteli szakértő

A bujakevi.hu cikkeinek és oktatóanyaginak szerzője vagyok. Szakterületem a teljes értékű táplálkozás és egészséges életvitel kialakítása. 2005 óta foglalkozom az egészséges életmód különböző területeivel.

Te tudod, hogy hány fajtája van az ecetnek és  hogy mi a legegyszerűbb módja annak, hogy el tudd dönteni, melyik ecetet mire használd?

Az ecet évezredek óta ismert az emberiség számára. Valamilyen formában a legtöbb konyhában megtalálható, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen minőségben és melyik fajtáját választjuk, mert ecetből is van, ami fogyasztásra alkalmas, és van, amit inkább csak a takarításhoz használjunk. Hogy mikor melyik a jó választás, annak eldöntéséhez nyújt segítséget az alábbi cikk.

Mi is az az ecet

Az ecet szó hallatán általában a savanyú ízre asszociálunk. Az ecetnek speciális helye van a magyar gasztronómiában. Szeretjük levesekben, főzelékekben, savanyúságok elengedhetetlen összetevője, valamint salátaöntetek alapanyagaként is ismert.

Az ecetet használhatjuk ízesítésre, tartósításra, kozmetikumként és tisztítószerként vagy akár öblítőként is.

No de melyikkel takarítsunk és melyiket együk meg?

Az ecetek közötti különbség a legtöbb fogyasztó számára nem ismert, ezért nézzük meg mi is valójában az ecet és milyen fajtáival találkozhatunk.

A magyar név az ecet latin megfelelőjéből, az acetum szóból ered, és savanyút jelent. Az angol nyelvben használt vinegar (ecet) szó az ófrancia “vin aigre” kifejezésből eredeztethető, aminek jelentése “savanyú bor”.

“Az ecetkészítmények olyan ecetsavat tartalmazó termékek, amelyek élelmiszerek ízesítésére és tartósítására valók. Az ecet olyan termék, amelyet mezőgazdasági eredetű nyersanyagok kettős fermentációjával (alkoholos-ecetsavas) állítanak elő. Ízesített ecet esetén pedig természetes eredetű ízesítőanyagok és/vagy engedélyezett adalékanyagok hozzáadásával. Összes savtartalmuk ecetsavban kifejezve legalább 5,0% (m/V) [5,0 g/100 cm3]””. Forrás: Magyar Élelmiszerkönyv

Az ecetek között az alapvető különbség az alapanyagban, illetve az előállítás módjában van. Az előállítás módja szerint az ecetnek tehát két fajtáját különböztetjük meg.

Az egyik csoportba a szintetikus vagy másnéven ipari úton előállított ecetek tartoznak, amelyeket mezőgazdasági alapanyagokból vagy kőolajszármazékokból állítanak elő.

Az iparilag előállított, klasszikus zöld flakonos háztartási ecetet mindenki ismeri, tulajdonképpen az ipari előállítású ecetsav vízzel felhígított formája. A hígítás mértékétől függően szerepel a palackon, hogy pl. étkezési ecetsav (10%-15%) vagy ecetsav esszencia (15,5%-20%-os). Az ecetsav egy szerves vegyület, ez adja az ecet savanyú ízét és jellegzetes illatát. Az iparilag előállított ecetsav élelmiszer adalékanyag, ezért E-számmal rendelkezik, konkrétan E 260 néven találkozhatunk vele. Nagyüzemileg hatékonyan, nagy mennyiségben és gyorsan előállítható. Ezt a hígított ecetsavat használjuk takarításra és a legkülönbözőbb házi praktikákra a vízkőoldástól az öblítésig.

A másik csoportba a tradícionális eljárással készült kizárólag biológiai erjesztésű, élelmiszerekbőI (pl. gyümölcsök, bor, gabonák) készült ecetek tartoznak. Gyümölcsecetek közé tartozik például az almaecet, borecetek közé a fehérborecet, gabonaecetekhez az ázsiai konyhából ismert rizsecet. Az ecetnek ezt a természetes fajtát nyugodtan fogyaszthatjuk, illetve testápolási, népgyógyászati céllal is alkalmazhatjuk. Ezek az ecetfajták jellemzően 3-8%-os természetes eredetű ecetsavtartalommal rendelkeznek, tehát kevésbé „tömények”, mint az ipari formája, a szintetikus, felhígított ecetsav. A szintetikus verzióval szemben étkezési célra további hígítás nélkül is alkalmasak, de természetesen ízlés szerint lehet ezeket is hígítani.

A szintetikus, vagy másnéven ipari úton előállított ecetek technológiájának kialakulása és elterjedése a XIX. századra tehető, ezzel szemben a biológiai erjesztés természetes módja egyidős magával az emberiséggel.

Mielőtt ecetet vásárolunk – a minőség ellenőrzése céljából – érdemes egy pillantást vetni a csomagoláson az összetevők listájára és amennyiben E260, esetleg aroma, vagy színezék szerepel rajta, akkor biztos, hogy nem biológiai erjesztésű ecetről, hanem szintetikus, ipari előállításúról van szó, melyet egészen egyszerűen így próbálnak meg mesterséges úton ízesíteni, és a természetes biológiai erjesztésű ecethez hasonlóvá varázsolni.

Az ecet eredete

Az ecet egyidős az emberi civilizációval. Ecetsavtermelő baktériumok a világon mindenütt előfordulnak és minden kultúra, ahol ismerték a sör vagy a bor készítését, felfedezte az ecetet, mert ha ezeket az alkoholos italokat hosszasan hagyták levegővel érintkezni, akkor elindult a fermentáció és a végeredmény a borecet vagy sörecet lett.

A természetes alapanyagból származó, jó minőségű ecet a gasztronómiában nem csak az ízélményt fokozhatja, de szervezetünk működésére is jótékony hatása lehet, mivel a természetes ecetekben a szervezet számára létfontosságú anyagok a természetes formájukban találhatóak meg pl. vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak.

Az ecet használatáról a legelső bizonyíték az egyiptomi időkből származik. Időszámításunk előtt 3000 évvel már bizonyítottan használtak ecetet, az egyiptomi feltárások során urnákban találtak ecetmaradványokat. Az első eceteket szőlőmustból készítették, de egyes vélekedések szerint az első ecetek a Távol-Keleten rizsborból készültek. Az ókori világ nagyra becsülte ezt az anyagot, ami az egyik legfontosabb ízesítő és tartósító szerré vált. Gyakran használták zöldségeken kívül különböző húsok tartósítására is, mivel akkoriban nem volt még hűtőszekrény.

Az ókori Görögországban Hippokratész az ecetet több betegség fő ellenszereként alkalmazta.

A spártai sereg tagjai a járványok ellenszereként vízben elkevert borecetet ittak. Az ecet biztosította, hogy a víz ne romoljon meg a hőségben.

Róma a görög városállamok meghódításával szerezte meg a borecettel történő fertőtlenítés tudását.

Az ecetet a középkori járványok idején a védekezésben alkalmazták. Az emberek a szájuk elé borecetbe áztatott kendőt kötöttek, melybe gyógynövényeket tettek, védelmet remélve a fertőzések ellen.

Az ecetkészítés a reneszánsz Franciaországban élte virágkorát. Angliában 1673-ban ecetadót vezettek be, mert olyan jól jövedelmezett az ecet készítése és a vele való kereskedés.

Napóleon idején a francia hadseregben, a katonák ellátmányában a borecet, mint antiszeptikus és frissítő, élénkítő hatású készítmény szerepelt.

Magyar vonatkozásban az ecettel való találkozás a honfoglalás korára tehető. Az ecet ételízesítés mellett tartósítószernek és orvosságnak is számított.

Hogyan készül az ecet – a tradícionális biológiai erjesztés

Az ecet savanyú ízét és jellegzetes illatát az ecetsav adja. Döntő fontosságú azonban az egészségünk szempontjából, hogy az ecet, amit elfogyasztunk, az milyen eljárással (tradícionális biológiai úton, vagy mesterséges, ipari úton) és milyen fajtájú, illetve milyen minőségű alapanyagból készült.

Az ecet természetes módon történő „előállításához” alapvetően nem szükséges emberi beavatkozás, a folyamat magától is végbemegy például, ahogy azt már korábban is említettem, az alkoholtartalmú italok (pl. sör, bor, pezsgő) ecetsavas erjedésével.

A biológiai erjesztéssel történő ecetgyártás lényege, hogy a folyadékban lévő alkohol alakul át ecetté. A folyamatot ecetsav-baktériumok végzik, ha elegendő oxigén áll a rendelkezésükre.

 

A biológiai úton előállított ecetek sajátossága, hogy megőrzik az alapanyaguk íz- és illatanyagát, valamint beltartalmi értékét. Kézműves ecet csak ezen a hagyományos módon készülhet, és minimum 3 hónapos erjesztést követően lehet forgalomba hozni. A jó ecetnek már az illatából felismerhető, hogy például mely gyümölcsből készült, ízleléskor pedig egyértelműen érezni kell az alapanyag ízét.

Az erjesztett élelmiszerek, így az ecet is, amennyiben nem hőkezelik őket, akkor rendkívül értékes, ún. teljes értékű, élő élelmiszerek, amelyek pozitív élettani hatásait nem lehet helyettesíteni mesterségesen előálított anyagokkal.

A már említett kettős fermentáció (alkoholos-ecetsavas) során bizonyos összetevők átalakulnak, lebomlanak, új anyagok képződnek. Az első szakaszban az alkoholos fermentáció során a kiindulási anyagban megtalálható szénhidrátot élesztőgombák alkohollá, majd a második lépésben az alkoholt, megfelelő mennyiségű oxigén jelenléte mellett, az ecetsav-baktériumok ecetsavvá alakítják. Ez a folyamat egészen addig zajlik, míg az ecet alkoholtartalma le nem csökken 0,5% alá.

A fermentációt követően a biológiai úton előállított nyers ecetnek időre van szüksége, míg az ízek összeérnek. Az erjedés befejezése után az ecet még számos kedvezőtlen tulajdonsággal rendelkezik, például kissé zavaros, csípős ízű, alkotóelemeinek összhangja nem alakult még ki. A teljes letisztulásához, jellegzetes aromájának kifejlődéséhez időre és speciális eljárásokra is szükség van. Az érlelési időtartam pár héttől kezdve hosszú évekig is tarthat (pl. a tradícionális, Modenában készült balzsamecet esetén legalább 12 év).

Tulajdonképpen a biológiai erjesztésű ecetek esetében az érés – mivel élő, fermentált élelmiszerről van szó – az erjedés megindulásától a palackozásig, sőt a fogyasztásig tart. Ebből is látszik, hogy ez az eljárás költséghatékonyságban, gyorsaságban nem tud versenyre kelni az ipari ecetsavgyártással és annak hígítása során keletkező szintetikus ecet előállításával.

Biológiai erjesztésű ecetek előállíthatóak szinte minden olyan alapanyagból, amelyek erjeszthető szénhidrátot tartalmaznak. Nemcsak alkohol tartalmú italokból (pl. bor, sör, pezsgő), hanem gyümölcsökből (pl. szőlő, alma, barack, bogyós gyümölcsök), gabonafélékből (például rizs), zöldségekből (pl. burgonya, cékla), illetve akár mézből vagy cukornádból is.

Értelemszerűen a biológiai erjesztésű ecet alapjául szolgáló természetes alapanyagok tápanyagokban, ásványi sókban, nyomelemekben, vitaminokban gazdagabb termékek, mint az ipari ecetsavból felhígított ecet.  Amennyiben az alapanyagok biotermékek, akkor átlagban 25%-kal magasabb a tápanyagtartalmuk, továbbá a biotermékek vagy egyáltalán nem tartalmaznak permetezőszer-maradványt, vagy jóval kevesebbet tartalmaznak, mint a konvencionális élelmiszerek. Azért a környezetszennyezés a biotermékeket is ugyanúgy érinti. A bioélelmiszerek – így a bio minősítéssel rendelkező ecetek – előállítása, feldolgozása ­ során az Európai Unió előírásai szabályozzák a felhasználható adalékanyagok mennyiségét és számát, amely fontos szempont az egészségmegőrzés és a teljes értékű táplálkozás során.

Legelterjedtebbek a borecet, az almaecet és egyéb gyümölcsecetek, a rizsecet, a sherry ecet, valamint a balzsamecet. Megoszlását tekintve világszinten kiemelkedő a biológiai erjesztéssel, természetes alapanyagokból készült balzsamecet (34%) gyártása, melyet a vörösborecet (17%) és az almaecet (7%) követ.

Az alábbiakban kis kitekintés található a hagyományos, biológiai erjesztésű ecetek különböző fajtáira.

Balzsamecet

A tradicionális balzsamecet eredetvédett, csupán Modena (Észak Itália) környékén készíthetik. Legalább 12 éven keresztül érlelik, ezután kerülhet sor a palackozására. Ezeknek az eceteknek nagyon alacsony a savtartalmuk, nem is salátákra használják őket. Sajtokra, húsokra, vagy akár fagylaltra csorgatva lelik meg méltó helyüket.

Tudnunk kell, hogy a tradicionális modenai balzsamecet (Tradizionale Aceto Balsamico di Modena) nem vásárolható a hazai áruházláncokban. Ezt a terméket nagy gondossággal hosszú ideig érlelik, különleges palackokba kerül és csakis a Modena környékén található szőlőfajták mustjából készítik el, az ára pedig 50 eurótól indul (100ml).

Az üzletekben kaphatóak szintén mustból vagy annak hozzáadásával készült termékek, melyek között érdemes válogatni. Sajnos a többség a forgalmazott balzsamecetek közül ipari eljárással készült, melyhez karamellizált cukrot adnak, hogy édesebb legyen, illetve a színe is elérje a kívánt sötétséget.

(Megjegyzés BÉ: vannak azonban jó minőségű, bár nem a tradícionális modenai balzsamecetek közé sorolható balzsamecetek is. A sötét színűeket jellemzően vörösborecetből készítik musttal keverve. A must hozzáadása után még 60 napig újra érlelik, biológiai eljárással készül, nem tartalmaz adalékanyagokat. Ezek címkéjén az összetevőknél pl. must, vagy mustkoncentrátum és borecet szerepel. Továbbá ismert még az ún. Condimento bianco vagy másnéven Balsamico bianco nevű ecet is, ami fehérborecetből és fehér mustból készül, de a mustot a sötét balzsamecettel ellentétben, nem fermentálják újra a fehérborecettel, „csak” ízesítik vele.)

Az eredeti balzsamecet csak ízesítésre használatos, elég belőle néhány csepp is. Ennek kipróbálására csak akkor van lehetőségünk, ha Modenáig megyünk érte, ám a Magyarországon kapható tokaji balzsamecet éppen olyan kiváló.

Olaszországban a legtöbbször saláták és rizottók ízesítőjeként használják, de gyümölcstálakat is megbolondíthatunk vele. A híres olasz desszert, a panna cotta is sokkal finomabb lesz, ha egy kis balzsamecettel ízesítjük! Készíthetünk belőle krémet is, ez egy sűrű szósz lesz, amivel élmény egy sajttálat vagy pástétomot elfogyasztani! Nagyon finom még grillezett zöldségekhez is. Érdemes tenni belőle a lilahagymalekvárba, sőt, jól illik a dió- és vaníliafagyihoz is.

Forrás: https://borecet.hu/ecetfajtak/

Borecet

Borecetet lehet fehér, illetve vörösborból is előállítani. Az Európai Unión belül a borecet 6%-os savtartalommal kell rendelkezzen. A jó borecetben vissza kell köszönjön a felhasznált bor teljes íz- és illatanyaga. Az így előállított ecetek pont úgy más és más fogáshoz illeszkednek, mint ahogy a borok is.

Megjegyzés BÉ: a fehérborecet kevésbé markáns ízű, selymesebb, mint a vörösborecet.

Forrás: https://borecet.hu/ecetfajtak/

Gyümölcsecet

Leggyakrabban almából, bogyósgyümölcsökből, barackból készítik. Az almaecetnek a köztudatban rengeteg jótékony hatást tulajdonítanak, melyek igazak nem csupán a többi gyümölcsecetre, de az összes biológiai úton előállított társukra is. Jellemzően 5% körüli savtartalommal hozzák őket forgalomba.

Az almaecetet már nagyon régóta használják, tulajdonképpen az almabor további fermentálásával jön létre. Savtartalma alacsony, körülbelül 5%, és sokféle étel nagyszerű ízesítője. Érdemes kipróbálni salátákhoz, de nagyon kellemesen megbolondítja a befőtteket és némelyik italt is. Ezen kívül azonban rengeteg pozitív hatással van a szervezetünkre is, a legtöbben mégis a fogyókúra kiegészítéseként alkalmazzák előszeretettel.

Az almaecet gyorsítja az anyagcserét, segít a méregtelenítésben és az emésztésben, csökkenti az étvágyat és meggátolja a zsír lerakodását. Az almaecet hatékony társ lehet a Karácsony utáni fogyókúrában.

Érdemes megemlíteni az almaecet egyéb jótékony hatásait is: tartalmaz A- és C-vitamint, béta-karotint, kalciumot, káliumot, vasat, foszfort és aminosavakat is. Kiváló magnézium-, nátrium- és szilíciumforrás a szervezet számára, és nem utolsó sorban az almaecetes fürdő tökéletes bőrápoló.

Forrás: https://borecet.hu/ecetfajtak/

Rizsecet

Erjedt rizsből állítják elő, a távol-keleti konyha gyakran használt fűszere. 3-5%-os savtartalommal hozzák forgalomba. Zamata egyszerre édes és sós.

Több fajtája létezik, a legközismertebb az áttetsző fehér rizsecet, de kapható barna és fekete fajtája is.
Színét az alapanyagául szolgáló rizs adja, ennek megfelelően ízük is más és más lesz.

Forrás: https://borecet.hu/ecetfajtak/

Sherry ecet

Az eredetit Jerez (Andalúzia, Spanyolország) környékén készítik első osztályú sherryből. Három típusát különböztetik meg a 6 hónapig, 2, illetve 10 évig érleltet. Magasabb savtartalmúak, mint a borecetek, ízük mégsem bántó.

A jó sherryecet solera eljárással készül, csakúgy, mint az alapanyagául szolgáló sherry is. A rendszer 3, vagy 4 egymásra állított hordóból áll. Mindig a legalsóból veszik ki a palackozni kívánt mennyiséget, de maximum a hordó egyharmadát. A hiányzó részt a felette lévőből pótolják, azt az afelett lévőből, és így tovább.

Forrás: https://borecet.hu/ecetfajtak/

Hogyan készül az ecet – az ipari előállítás

Tömény ecetsavat egyrészt a fa száraz lepárlási termékeiből, másrészről szintetikus úton állítják elő, amely a maró hatása miatt közvetlen fogyasztásra nem kerülhet. A jól ismert zöld flakonban az 5-40% -os vizes oldata vásárolható meg. Az ecetsavat élelmiszer adalékanyagként E 260-nal jelölik. A forgalomba hozott „étkezési minőségű” ecetek döntő többsége ipari előállítású.

Az első eljárást, amely az ecetsav ipari előállítására alkalmas, Pasteurnek köszönhetjük, és a 19. századtól kezdve öltött ipari méreteket. 1910-re az ún. jégecet (a tömény, vízmentes ecetsav) legfontosabb forrása a fa száraz lepárlásakor keletkező „faszesz” lett. Az ecetsav elkülönítésére mésztejet adtak hozzá, majd a keletkező kalcium-acetátból kénsavval szabadították fel.

 

A másik ipari eljárás során az ecetsavat szintetikus módon ipari alkoholból készítik, melyet vagy mezőgazdasági eredetű alapanyagból (biomassza), vagy kőolajszármazékból hoznak létre. Így tudnak gyorsan és költséghatékonyan nagy mennyiséget előállítani.

Az iparilag előállított ecet részben vagy teljesen labortermék, így a teljes értékű táplálkozás vonatkozásában nem minősül élő élelmiszernek, pozitív hatása a szervezetre jellemzően nincs, takarításra, fertőtlenítésre a 10-20%-os változata viszont kiválóan alkalmas.

Előfordul, hogy a fogyasztók számára ezt ízesítik tovább almasűrítménnyel, mustsűrítménnyel, így hoznak létre úgynevezett alma-, vagy boreceteket. Az ipari előállítású ecetek gyakran tartalmaznak adalékanyagokat, aromákat, színezékeket is, hogy természetes hatást keltsenek a fogyasztókban. Ezen kívül hozzáadott antioxidánsokat is alkalmaznak, hogy megakadályozzák, hogy az áttetsző ecet zavaros, üledékes legyen. Gyakran hőkezelik őket, felmelegítik 75-80 Celsius fokra, ahol már az ecetsav-baktériumok elhalnak, valamint a hőérzékeny enzimek és vitaminok is kárba vesznek. Alapvetően a hőkezelés nem szükséges (a hagyományos módon erjesztett eceteknél nem is használják), mert az ecet a természetéből adódóan alacsony pH értékkel rendelkezik és ez természetes védelmet nyújt a különböző kórokozók ellen.

Érdemes tehát a terméken lévő összetevők listáját tüzetesen megvizsgálni. Mivel a balzsamecet megnevezés nincs levédve, ezért az áruházakban forgalmazott balzsamecetek közül a többség ipari eljárással készült, melyhez karamellizált cukrot adnak, hogy édesebb legyen, illetve a színe is elérje a kívánt sötétséget. A címkén gyakran balzsamecet áll, de hátul az apróbetűs részben pontosan megtalálható, hogy balzsamecet típusú ecetkülönlegességről van szó, amely tartalmaz aromát, valamint színezéket is.

Milyen elnevezésekkel találkozhatunk a boltok polcain?

Összefoglalásként nézzük meg milyen ecetfajtákkal találkozhatunk a leggyakrabban a hagyományos boltok polcain. Az ínyenc, bio és kézműves eceteket azonban speciális helyeken kell keresni, vásárokban vagy az interneten kis manufaktúráktól, bioboltoktól tudunk rendelni.

Szeszecet: hígított finomszeszből állítják elő biológiai oxidáció útján ecetsav baktériumok segítségével. A Magyar Élelmiszerkönyv előírása alapján mezőgazdasági eredetű alapanyagból előállított finomszesz (azaz etil-alkohol) használható ecet előállítására.

Étkezési ecet: faecet (faszesz, ipari ecetgyártás) és szintetikus ecet keveréke (szintetikus ecetsavat a kőolajipar állítja elő, ezt vízzel hígítva kapjuk a szintetikus ecetet). Ez a sokak által ismert bolti zöld flakonos ecet. Az étkezési ecetsav 10%-15%-os.

Eceteszencia: szeszecet és étkezési ecet keveréke. Az ecetsav esszencia 15,5%-20%-os.

Borecet: borból biológiai eljárással készül. Ezt minden további nélkül használhatjuk a teljes értékű konyhában, mert természetes alapanyagból, természetes eljárással készül.

Ízesített ecetek: szesz vagy borecet különböző növényi részekkel ízesítve. Ez lehet gyümölcs, fűszernövény, de akár méz is.

Ha teheted, keress biológiai erjesztésű ecetet, olyat, ami természetes alapanyagból (pl. bor, gyümölcs, gabona) készült, vagy a vállalkozó kedvűek otthon is megpróbálhatnak borecetet vagy almaecetet házilag elkészíteni. Receptet ehhez fermentálással foglalkozó blogokon és csoportokban találhatsz.

Útravaló

Az ecet minőségét mind az alapanyag minősége, mind az erjesztéshez alkalmazott fermentációs eljárás módja meghatározza. Az, hogy milyen minőségben fogyasztjuk, hatással van az egész szervezetünkre, annak egészséges működésére.

A biológiai erjesztésű ecet hagyományos módon (ahogyan évezredek óta), természetes növényi alapanyagból készítik. Az így előállított ecet értékes fermentált élelmiszer és táplálék, ezért ennek a fogyasztása javasolt.

A szintetikus ecetsav előállítása, majd ennek vízben történő feloldása az ipari eljárás. Az ilyen ecetek alapanyagát, a szintetikus ecetsavat jellemzően a kőolajipar állítja elő. Ennek az ecetnek a felhasználási területe a lakásunk, házunk tisztántartása.

A két teljesen különböző módon előállított ecet nem kell, hogy versenytársa legyen egymásnak, hiszen a felhasználási területük a tudatos fogyasztók számára eltérő. Az előbbit, mint élő ételt a gasztronómiában használja, az utóbbit pedig környezet- és pénztárcakímélő háztartási praktikákra.

Arra vonatkozó úmutatót, hogy melyik ecetet konkrétan mire is használhatjuk, valamint további hasznos tippeket és trükköket ebben a cikkben olvashatsz.

Ezt a cikket olvastad már?

p

Segítség, CUKOR!

p

Mivel édesítsünk természetesen és egészségesen?

p

Az életmódváltás 5 leggyakoribb buktatója. Te is szembesültél már valamelyikkel?