Gyakran azonban fogalmunk sincs róla, milyen anyagok adják az illatot, és mire kellene figyelnünk ezek kiválasztáskor. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy az az illat, amit szívesen szagolunk természetes vagy mesterséges.

Mivel az illatok egyik fő jellemzője, hogy emlékeket ébresztenek és ezzel egyidejűleg érzelmeket, hangulatokat is, fontos lenne tisztában lennünk azzal, hogy hogyan lehet tudatosan dönteni – nemcsak a karácsonyi, hanem a mindennapi bevásárlás során is – a természetes és mesterséges illatok tekintetében.

Az az anyag, ami illatozik, az tartalmaz illatanyagokat. Az illatanyagokat több szempont szerint lehet csoportosítani. Eredetük szerint lehetnek természetesek vagy mesterségesek. Ez alapján 3 csoportot különböztethetünk meg: a természetes illatanyagokat, a szintetikus illatanyagokat és a természetazonos illatanyagokat. A mesterséges és a természetazonos aromák előállítása során a gyártónak először ki kell találnia, hogy a természetben található illatanyag/aroma mely vegyülettől származik, és aztán ezt az anyagot megpróbálják mesterséges úton, azaz laborban előállítani. Ezen kívül előfordul az az eset is, hogy szintetikus úton teljesen új vegyületet állítanak elő, ami olyan illatot vagy ízt ad, ami a természetben nem is létezik.

Az első csoportba tartozó természetes illatanyagok az ún. esszenciális, éterikus, vagy 100%-os tisztaságú illóolajok (angolul essential oil, németül ätherische Öle), aromás vegyületek és tulajdonképpen illatokba burkolt információk. Ezek az anyagok, ha megszagoljuk őket, üzenetet, azaz információkat visznek közvetlenül az agyba, ahol azonnali reakciót váltanak ki. Sokkal gyorsabban hatnak, mint bármely szájon át bevett vagy a bőrre kent „anyag” pl. gyógyszer, kenőcs. Ezen természetes illatanyagok felvétele, valamint a feldolgozása is természetes módon megoldott a szervezetünkben. Ezt bizonyítja a következő kutatás is: megfigyelték, hogy a levendulát betakarító munkások a tömény (természetes!) levendulaillat tartós belélegzése során sem észleltek semmilyen panaszt, mert a természetes illatokból nem tud „túl sok” lenni az agyunk természetes lezáró reakciója következtében. Az agy limbikus rendszere ugyanis egész egyszerűen lezár, amikor túl sok neki a természetes illatanyag. Ezzel szemben a szintetikus illatanyagok által egyik leggyakrabban kiváltott allergiás reakció például a fejfájás, szédülés, mert ezekre az anyagokra a szervezet teljesen másként reagál.

A természetes eredetű illatanyagok növényi kivonatok és állati származékok is lehetnek. Növényeik közül a legismertebben a rózsaolaj, a levendulaolaj, a citrusfélék illatanyaga, a teafaolaj stb. Ezeket az illatanyagokat a különböző növényrészekből (virág, szár, gyökér) vízgőz desztillációval, sajtolással vagy extrahálással vonják ki. Az így nyert termék az illóolaj. Az állati eredetű illatanyagokra példa az ámbra, amely a cet emésztőcsatornájában keletkezik.

A második csoportba a természetazonos illatanyagok tartoznak. Ezeket az anyagokat jellemzően laborban állítják elő, de előfordul olyan is, hogy a „végtermékhez” természetes illatanyagból is vegyítenek kis mennyiséget. Ez a természetazonos illat olyan érzést kelt bennünk, mintha magát a természetes anyagot szagolnánk, de egy probléma van vele: ezzel az illatanyaggal szemben nincs meg az agyunknak az előbbiekben, a levendulás példában leírt, természetes védelme. Ilyen anyagok lehetnek pl. a kozmetikumokban, mosószerekben használt illatolajok (nem egyenlő az illóolajjal!). A csokoládé vagy eper illatolajat tartalmazó szappan, sampon vagy gyertya szagolgatása során az az érzésünk, mintha valódi csokoládét vagy epret szagolnánk. Az illat ebben az estben, a természetes védelem hiányában (az agy „lezáró” funkciója a túl sok ellen), azonban akadálymentesen átjut a vér-agy gáton, azon a védelmi vonalon, szabályozza és befolyásolja pl. a természetes illatok vagy a gyógyszerek bejutását is a központi idegrendszerbe.

Azon kívül, hogy a szintetikus illatanyagok akadály nélkül bejutnak az agyba, a másik jellemzőjük, hogy a szervezet nem tudja lebontani őket, mivel nem természetes anyagok. Ha nem tudjuk lebontani és kiüríteni őket, akkor a szervezetben raktározódnak el pl. a zsírszövetben, a többi környezetünkből származó méreganyaggal egyetemben.

Ha természetes csokoládéillatot szeretnénk szagolni, akkor szagolgassuk a natúr kakaóvajat. Persze ezt természetes formájában nem lehet a bevásárlóközpontok illatosító rendszerébe fújni, vagy a csokoládépudingba tenni, ezért erre például jellemzően a természetazonos megoldást alkalmazzák.

A harmadik csoportba a mesterséges illatanyagok tartoznak, amelyek a természetben nem léteznek. Ezeket a szintetikus illatanyagokat különböző szerves vegyületek képezik, amelyeket kémiai eljárással, mesterséges úton állítanak elő. Nagy előnyük az ipar számára, hogy minőségük egyenletes, olcsóbbak és keverésükkel bármilyen illatkompozíció előállítható.

A második és harmadik csoportba tartozó mesterséges illatokkal javasolt fenntartással bánni. A szintetikus illatanyagok térnyerése miatt egyre több az illatokra allergiás reakciókat mutatók száma. A kontakt allergia is visszavezethető a szintetikus illatanyagokra, például, amikor a mosópor vagy az öblítő szintetikus anyagot tartalmaz (minden konvencionális termékben ez van benne), akkor az izzadás során a bőr érintkezik a ruhából, az izzadság hatására kioldott szintetikus anyaggal, és ettől gyakran allergiás reakciók mutatkoznak.

Az aroma szót a köznyelvben is gyakran használjuk. Azt, hogy valaminek milyen az aromája, a hétköznapokban jellemzően az ízleléssel kötjük össze, hiszen a természetben megtalálható élelmiszereknek van íze, aromája.

Az aroma szavunk a görög ἄρωμα (aroma) szóból származik, jelentése: fűszer, illat, parfüm. A definíciója szerint az aroma szó általános értelemben véve egy kémiai kölcsönhatás következtében kiváltott érzékszervi ingerület által behatárolható illatot és / vagy ízt jelöl, ami bizonyos kémiai anyagok jelenlétére utal élelmiszerekben, gyógyszerekben, illatszerekben.

 Az aromaterápia jótékony hatásán túl például hotelekben, várótermekben, bankokban, bevásárlóközpontokban, sőt reptereken is találkozhatunk különböző, célzottan alkalmazott természetes vagy mesterséges illatkompozíciókkal.Természetesen más-más céllal alkalmazzák a különböző területeken, ezért érdemes tisztában lenni vele, hogy mire számíthatunk. Egyes esetekben a gyógyulást támogatják (idősotthonokban, kórházakban), más esetekben például egy, a reptereken végzett kísérleti projekt során a klausztrofóbia (zárt helytől, bezártságtól való félelem) tünetein szerettek volna enyhíteni fény, hang és természetes illatterápiával.

Vannak azonban olyan alkalmazási területek is, ahol egyszerűen az orrunknál fogva vezetnek bennünket, hogy több időt töltsünk el egy adott helyen, vagy esetleg vásárlásra ösztönözzenek bennünket. Napjainkban sok gyártó tudatosan alkalmazza és használja ki az illatok fent említett tulajdonságait, pl. a bevásárlóközpontban az otthon melegét idéző friss, ámde mesterséges illatoktól kezdve, a tisztító és mosószerekben használt tisztaságot idéző illatokon át a bensőséges, meleg, karácsonyi hangulatot idéző illatokig.

A jelenségnek neve is van: illatmarketing vagy „air design” és a marketing stratégia részeként tudatosan alkalmazzák (nem csak a parfümgyártók), hogy elérjék vele azt, hogy az adott márka az emberek számára ne csak szlogenről, vagy a cég logójáról legyen azonnal felismerhető, hanem az illatáról is (pl. egy farmergyártó cég egy konkrét illatot használ erre a célra). Ezzel persze akaratunk ellenére befolyásolható a vásárlói magatartásunk is.

Az illatanyagok 3 módon kerülhetnek a szervezetünkbe.

Az egyik, amikor az orrunkon keresztül belélegezzük. Ilyenkor az illóolaj egyrészt az oxigénnel összekapcsolódva bekerül a tüdőbe, ahonnan továbbjut a véráramba, másrészt a szaglás bonyolult folyamatában, mint korábban már említésre került, közvetlenül eljut a limbikus rendszerbe. Az öt érzékszervünk közül egyedül a szaglás az, amit nem tudunk irányítani, nem tudunk kikapcsolni. Ebből következik, hogy minden belélegzett illat, ami a környezetünkben található hatással lesz ránk.

A másik mód a bőrön keresztüli bejutás, például, amikor magunkra kenjük. A bőr hámrétegén keresztül az illóolaj könnyen bejut a szervezetbe, illetve a dermis gazdag érhálózatán keresztül a bőr mélyebb rétegeibe, majd a nyirok- és vérereken keresztül a keringésbe. A bőrön át történő alkalmazás során az illóolajokat valamilyen hidegen sajtolt növényi olajba keverve javasolt a bőrre felvinni, hogy elkerüljük az esetleges bőrirritációt.

A harmadik pedig a szájon keresztül történhet, amikor elfogyasztjuk (eszünk, iszunk valamit, amibe cseppentettünk pl. süteménybe, forralt borba). Kizárólag a gyógyászatban a szakemberek a növényi olajban elkevert illóolaj szájon keresztüli bevételét is javasolhatják a francia aromaterápiában, de a magyar gyakorlatban tilos az illóolajok belső alkalmazása.

Fontos figyelmet fordítani tehát arra tényre, hogy minden illat, függetlenül attól, hogy természetes vagy mesterséges, rövid időn belül kimutatható a vérből és az egész testben szétterjed. Ez igaz arra az esetre is, amikor a bőrt bedörzsöljük vele. Az eukaliptusz illóolaj például a bőr bedörzsölését követő 20 perc elteltével kimutatható a lélegzetből.

A természetes illatanyagoknak (illóolajoknak) megvan az az előnye, hogy az emberi szervezet számára évezredek óta ismertek és természetes formájukban teljes értékűek. Egy illóolaj több száz alkotóelemből is állhat, amelyek részben ugyan csak egészen kis mennyiségben vannak jelen, de így együtt a természetes formájukban és összetételben tökéletes egységet alkotnak. Az emberi szervezet ezeket az illóolajokat, a természetes összetevőket pedig, mint ahogy már említésre került, a vérben felismeri és le is tudja bontani.

Ezzel szemben a természetazonos utánzatokat és a szintetikus illatanyagokat jellemzően egy fő illatanyag határozza meg (persze ezek is állhatnak több, sőt több száz alkotóelemből is), amikor például az epret utánzó illatolajat vagy élelmiszerekben az epearomát laborban készítik, az még csak nem is a természetes tökéletes másolata, hanem jellemzően egy meghatározó illat-, illetve ízkomponens a domináns, ami biztosítja számunkra az AHA-élményt, felismerjük, de a szervezetünkre gyakorolt hatása merőben más, mint a természetes eperillatnak és íznek.

Ezen működési mechanizmus miatt nem javasolt a mesterséges, természetazonos aromákat vagy a szintetikus parfümöket sem használni. Ha esetleg szintetikus illatot, parfümöt használunk akkor nem ajánlott közvetlenül a bőrfelületre fújni, mivel arról, hogy egy adott, mesterségesen előállított illatanyag hogyan viselkedik a szervezetben, ugyan már egyre többet, de sajnos még ma is nagyon keveset tudunk.

A parfümökben, kozmetikumokban, mosó- és tisztítószerekben használt illatanyagok a kontakt allergiás bőrgyulladás mellett bőrirritációt, csalánkiütést, pigmentképzési zavarokat vagy fényérzékenységet is okozhatnak. Mindez pedig nagyban befolyásolja az allergiával érintett személy életminőséget.

Becslések szerint a hölgyek 95%-a, az urak 75%-a kerül napi kontaktusba kozmetikai készítményekkel. Az illatok a környezetünk kémiai allergénjei, az elmúlt évszázad során a kozmetikai készítmények leggyakoribb komponenseivé, és ezáltal napjaink leggyakoribb kontaktallergénjeivé váltak. Körültekintően vásároljunk tehát ezekből a termékekből, akár magunknak, akár például karácsonyi ajándéknak szánjuk!

Ezt az allergiás reakciók kiváltására vonatkozó állítást egy washingtoni csoport, az EWG (Environmental Workig Group) felmérésének eredménye is alátámasztja, mely szerint az amerikai hölgyek naponta kétszer annyi kozmetikumból származó kemikáliával kerülnek kapcsolatba, mint az urak, mivel kb. tucatnyi kozmetikumot kennek az arcukra, testükre, hajukra. Ezek a kozmetikumok a megkérdezett 2000 fő esetében több, mint 168 különböző típusú káros anyagot tartalmaztak. Ezt tetézi még, hogy jellemzően a nők találkoznak gyakrabban pl. a házimunka elvégzése során a takarítószerekben fellelhető mesterséges anyagokkal, így az ezekben használt illatanyagokkal is, továbbá az intim betétekben és tamponokban is találhatók ilyen vegyületek. Ez utóbbiak a rejtett illatok kategóriájába tartoznak az illatosított papírzsebkendővel és toalettpapírral egyetemben.

Nem kell Amerikáig menni, hogy belássuk, nálunk sem lehet sokkal jobb a helyzet, ezért érdemes egy pillanatra megállni és átgondolni valóban szükséges-e, hogy az egyszerhasználatos toalettpapír szintetikus barack illatú, vagy a papírzsepi mesterséges kamilla illatú legyen.

Az tény, hogy egyes embereknél allergiát és túlérzékenységet okoznak mind a természetes, mind a mesterséges illatanyagok.

A természetes illóolajok esetében ez abból fakad, hogy ezek az anyagok magas koncentrációjú növényi hatóanyagok, ezért pl. töményen vagy nem a megfelelő (ajánlott) mennyiségben a bőrre kerülve az arra érzékenyeknél allergiás reakciókat váltanak ki. Javasolt növényi olajokban feloldani a használat előtt. Ezek természetes anyagok, a szervezet számára ismertek, így orvosi értelemben ezeket a reakciókat nem is sorolják az allergiák közé. Ezen felül ezek az anyagok nem találhatóak meg úton-útfélen minden termékben, ellentétben a szintetikus anyagokkal, mivel egyrészt nem állnak korlátlanul rendelkezésre, másrészt az előállításuk is jóval költségesebb, mint a laborillatoké.

A szintetikus anyagok okozta allergiás bőrtünetek napjainkban egyre nagyobb mértéket öltenek. A bőrön az előfordulás helye szerint, nem meglepő módon, az arc és a kéz vezet. Az egyik gyakori bőrreakció, az ekcémás tünet, amely érthető módon a kézen jelentkezik a leggyakrabban, hiszen az összes kozmetikum érinti ezt a bőrfelületet, illetve, mint már említésre került a mosószerek, háztartási tisztítószerek, textiltisztítók és lágyítók, sőt az élelmiszerek ízesítői is kontaktusba kerülnek vele. Ezek az élelmiszerekben előforduló ízesítőanyagok vegyileg hasonlóak, vagy azonosak lehetnek az illatanyagokkal és megtalálhatóak például a cukorkákban, süteményekben, rágógumiban, fűszerkeverékekben, gyógyszerekben, szájöblítőkben is.

A leggyakoribb illatallergének tehát minden kétséget kizáróan napjainkban a kozmetikumok. Az általuk kiváltott allergiás reakciók mintegy 35%-át a bennük lévő illatanyagok idézik elő, amelyek a konvencionális termékekben a szintetikus illatok. Ezek az anyagok nem csak annál a személynél okozhatnak allergiás reakciókat, aki használja, hanem gyakori jelenség az is, amikor a bőrtüneteket a partner által használt kozmetikumok, mosószer stb. okozzák.

Fokozottan kell figyelnünk a csecsemők és kisgyermekek esetében, mert a náluk észlelt érzékenység leggyakrabban az illatosított tisztálkodó és testápolószerek használatával hozható összefüggésbe. Nem mindegy tehát, hogy mit használunk, vagy mit viszünk babalátogató során ajándékba, illetve az sem, hogy mivel mossuk és öblítjük ki a ruhát, ágyneműt, törölközőt stb.

A legnagyobb kihívást a kutatóknak az okozza, hogy szinte lehetetlen kitalálni, hogy pontosan melyik összetevő a ludas az allergiás reakció kialakulásáért, mivel napjainkban (2020-as adat) körülbelül 3000 különböző természetes és mesterséges illatanyag ismert, melyek egymásra is hatással vannak, és így az illatkompozíciók és együttes hatásuk új kemikáliák képződését is eredményezhetik. A természetes és mesterséges illatok felhasználása során számos kombinációban több száz, vagy akár ezer variáció jelenhet meg.

Itt is igaz a régi bölcsesség: a kevesebb néha több. Valóban szükséges a nap minden órájában, mindenhol illatosított közegben lennünk? Az ágyneműtől a kozmetikumokon keresztül a munkahelyi légfrissítőig? Illetve, gondoljuk át azt is, hogy a természetes anyagokat lehet ugyan mesterségessel helyettesíteni, de nem biztos, hogy érdemes.

A következő részben találsz egy listát arról, hogy mire figyelj, ami problematikus lehet, mert túlérzékenységet, allergiát idézhet elő. Ezeket az allergizáló szintetikus anyagokat egyébként az összetevők listájában fel kell tüntetni. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ki az, aki ezeket meg tudja jegyezni és mindenre figyelni tud?

Erre van egy praktikus megoldás: a natúrkozmetikumokban és öko tisztítószerekben ezeknek a vegyületeknek a használata nem megengedett, azaz, ha ilyen helyen vásárolsz, akkor nem kell órákig bújni az érthetetlen nyelven írt összetevők listáját. A másik, időigényesebb, de olcsóbb megoldás, ha magad készíted el az illatos kencéidet, és tudod, hogy mit teszel bele pl. 100%-os tisztaságú illóolajat.

A lista a lenyíló menüben található.

9 tipp a a természetes illatosításra

Tipp 1: A szintetikus illatokat nehéz elkerülni, de mivel egyre nagyobb az illatmentes kozmetikai készítmények iránti kereslet, így a kínálat is megnőtt, illetve a „csináld magad” megoldás is járható út, főleg, ha biztosra akarunk menni. Nem nagy boszorkányság egy popsikenőcs, egy dezodor, tisztítószerek vagy akár egy ecetes-illóolajos öblítő elkészítése házilag.

Tipp 2: Akinek ez nem szimpatikus, annak adott a lehetőség az illatmentes készítmények vásárlására. Az ezzel a jelzéssel ellátott termékek elvileg semmiféle illatanyagot nem tartalmazhatnak. Ezzel szemben van egy másik kategória, amiről érdemes még tudni, az ún. illattalan jelzéssel ellátott termékek, amelyek fedőillatot tartalmazhatnak, ezek pl. a gyógyászati céllal készült krémekben jelölés nélkül is használhatóak.

Tipp 3: Ha el szeretnéd kerülni a szintetikus illatokat, akkor érdemes tehát illatmentes vagy natúr terméket vásárolni és vagy ezt a natúr illatát meghagyni, vagy esetleg a saját ízlésed szerint természetes módon, illóolajjal illatosítani.

Tipp 4: A natúrkozmetikumokban és az öko tisztítószerekben nem megengedett a szintetikumok használata. Ezek a termékek ma már nem elérhetetlenek: könnyen beszerezhetőek és nem is megfizethetetlenek. Természetesen a legolcsóbb megoldás, ha magad készíted el őket. Ehhez a világhálón rengeteg recept és információ áll a rendelkezésre. A tisztítószerek kapcsán az ipari előállítású ecettel kapcsolatos tippeket ebben a cikkben találod.  

Tipp 5: A fürdőkádba sem kell habfürdő az illatos fürdéshez. Az illatok jótékony hatásait természetes illóolajok segítségével is élvezheted. Mivel az illóolajok vízben nem oldódnak, ezért azokat ne közvetlenül csepegtesd a vízbe. Helyette pl. 2 evőkanál sóra cseppentve tedd a meleg vízhez. Egy közepesen megtöltött kádba kb. 4-10 csepp elegendő. (Gyerekeknek és időseknek mindig keveset!). A szappanból, tusfürdőből, samponból is lehet natúrkozmetikumnak minősülő, szintetikus illatanyagtól mentes terméket kapni.

Tipp 6: Használj illatmentes mosóport, öblítőt! A ruhák közé tehetsz pl. levendulát vagy egy anyagdarabot átitatva a kedvenc illóolajoddal. Figyelj rá, hogy a ruha ne érintkezzen az anyagdarabbal, hogy véletlenül se hagyjon foltot rajta. Tedd mellé pl. egy kis méretű papírdobozban.

Tipp 7: Hasonló módon illatosíthatod a karácsonyi képeslapokat, ajándékkártyákat vagy akár az ajándékba szánt könyveket és ruhákat is. Csomagold be egy papírdobozba, tégy mellé egy anyagdarabot átitatva karácsonyi illattal (1-2 csepp elegendő) és egy hét múlva jól átjárja, kellemes illatúvá varázsolja az ajándékot. Persze ezt nem csak karácsonykor teheted meg, hanem bármilyen alkalomra.

Tipp 8: Illatosítás helyett szellőztess, de a különböző légterek pl. a lakás, autó illatosítására használhatsz természetes illóolajokat, aromalámpát vagy diffúzort is. Ezek aromaterápiás hatását azonban vedd figyelembe az illat kiválasztásánál. Az aromalámpa nagyon hangulatos, a diffúzor pedig praktikus, főleg, ha gyerekszobában alkalmazod.

Tipp 9: A gyertyából válasszuk a természetes, méhviasz gyertyát a szintetikus illatot árasztó tucatgyertya helyett.

A természetes illóolajokat jellemzően az aromaterápia során használják a szakemberek. Az aromaterápia az illóolajos növények és a belőlük előállított illóolaj használatán alapuló gyógyeljárások összességét jelöli. Az orvosi aromaterápia mellett ismert még a masszázs során, a kozmetikai kezelésnél, vagy akár a wellnessben alkalmazott aromaterápia is.

Alkalmazzák inhalálásra, aromafürdőhöz, szaunában, borogatásokhoz, bedörzsölésekhez és masszírozás során is. Az illóolajok rendkívül tömények, magas a hatóanyag tartalmuk, ezért elsősorban külsőleg alkalmazzák őket. Mielőtt közvetlenül bőrön alkalmaznád, kérd ki szakember véleményét!

Az illóolajok felhasználási területe tehát nagyon sokrétű, az alkalmazására vonatkozó javaslatok betartásával akár mi magunk is használhatjuk őket. Mint a tippeknél láthattuk, lehet velük illatosítani pl. kozmetikumokat, tisztálkodási és tisztítószereket, tereket, ajándékokat stb.

Ételek, italok készítése során az illatosítás mellett ízesítésre használhatjuk: süteményekbe, salátákhoz, pácolásra, mézbe, teákhoz, turmixokhoz és még a forralt borhoz is. Az ízesítésen, illatosításon túl bizonyos fajták segítenek az ételek megemésztésében, vagy étvágygerjesztőként hatnak. Figyelni kell azonban, hogy csak nagyon kis mennyiségben (1-2 csepp) és sosem közvetlenül, hanem valamilyen hordozóanyaggal együtt tegyük az ételhez. pl. mézben, tejszínben, olajban, vajban feloldva.

A kevesebb néha több. Illatáradatnak nem csak karácsonykor vagyunk kitéve, hanem minden egyes nap. Érdemes azonban átgondolni, hogy mennyire van szükséged arra, hogy körülötted minden illatos legyen. Illetve, ha már illatozik, akkor részesítsd előnyben a természetes illatokat. A természetes anyagokat lehet bizonyos mértékben ugyan mesterségessel helyettesíteni, de nem biztos, hogy érdemes. Ezért figyelj oda rá, hogy mit használsz vagy mit ajándékozol!

Összefoglalásként pedig álljanak itt a tények röviden:

• Vásárlás előtt mindig vess egy pillantást az összetevők listájára, hogy milyen illatot is tartalmaz az adott termék! A * (csillag) a természetes illatok jelölése. Ha nincs csillag az illatanyagok mögött, szinte biztos, hogy szintetikus anyag van feltüntetve.
• A leggyakoribb illatallergének napjainkban a kozmetikumok. Az általuk kiváltott allergiás reakciók mintegy 35%-át a bennük lévő illatanyagok idézik elő, amelyek a konvencionális termékekben a szintetikus illatok.
• A szintetikus illatanyagok ma már rengeteg termékben szerepelnek. Megtalálhatjuk ezeket a mosószerekben, a tisztítószerekben, a légfrissítőkben, a samponokban, krémekben, a szappanokban, az illatgyertyákban, légfrissítőkben, üzlethelyiségekben, bevásárlóközpontokban stb.
• Az illatanyagok szinte mindenre hatással vannak, nemcsak a környezetünkben, hanem a szervezetünkben is, ezért nem mindegy, hogy természetes (a szervezet számára feldolgozható), vagy szintetikus (a szervezetben lerakódó, felhalmozódó) illatokat használunk.
• Az illatokról nem kell, és nem is lehet lemondani, de egyet megtehetsz: vizsgáld meg alaposan mit használsz és ha szükségesnek érzed, akkor változtass! Léteznek már szép számmal természetes és biztonságos alternatívák.