9 tipp az egészséges barnaságért: így napozz, hogy kiaknázd az előnyeit és elkerüld a veszélyeit!

Szerző: | egészséges életmód

Buják Éva

teljes értékű táplálkozási és egészséges életviteli szakértő

A bujakevi.hu cikkeinek és oktatóanyaginak szerzője vagyok. Szakterületem a teljes értékű táplálkozás és egészséges életvitel kialakítása. 2005 óta foglalkozom az egészséges életmód különböző területeivel, így a bőr és testápolással is.

Ezzel a cikkel információkat, tényeket kívánok megosztani, ami alapján mindenki ki tudja választani, hogy hogyan szeretné a jövőben a napfényben rejlő lehetőséget az egészségének fenntartása szempontjából kiaknázni.

A napozás egy egyszerű, természetes és nagyon hatásos módja az egészségünk megőrzésének és az immunrendszer erősítésének. Elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez és gyógyhatással is rendelkezik, mivel bizonyos betegségek leküzdésében alternatív gyógymódként jelentős szerepet kap. Az, hogy a napfürdő jó, vagy esetleg már hátrányos a szervezetre nézve, az a kivitelezéstől függ. Ezért nem mindegy, hogy mikor és hogyan csináljuk.

A cikkből megtudod mi az a 9 aranyszabály, ami az egészséges napozás alapfeltétele. A felsorolást követően már olvashatod is a részleteket! 

Aranyszabályok az egészséges barnaságért [FELSOROLÁS]

#1 aranyszabály: Minél barnább a bőr, annál magasabb fokú védelmet nyújt a káros ultraviola (UV) sugarakkal szemben, ezért a kellő védelem kialakítása miatt napozzunk rendszeresen, de mértékkel.

#2 aranyszabály: Kerüljük a szélsőségeket! A túl kevés és a túl sok napozásnak is lehetnek káros következményei az egészségre nézve. A szervezetet és a bőrt fokozatosan kell hozzászoktatni a napfényhez.

#3 aranyszabály: Minél intenzívebb a sugárzás, annál rövidebb ideig tartson a napfürdő.

#4 aranyszabály: A hőháztartás akadálytalan és optimális működése érdekében a lehető legkevesebb bőrfelület legyen letakarva a napfürdőzés idején.

#5 aranyszabály: A rendszeres, tudatos napfürdőzést elkezdeni kellemes időben, néhány perces napfürdővel ajánlott.

# 6 aranyszabály: Minél érzékenyebb a bőr, annál rövidebb legyen a napozás időtartama a kezdeti időszakban, amit aztán fokozatosan növelni lehet.

#7 aranyszabály: A napfürdőzés minden évszakban és minden életkorban ajánlott és kivitelezhető az előző szabályok betartása mellett.

#8 aranyszabály: A túlzott erősségű napsugárzás elleni védelem során a természetes, elsődlegesen fizikai módszerek kerüljenek előtérbe.

#9 aranyszabály: Ha mégis túlzásba vittük, akkor enyhébb esetben házi praktikákkal segíthetünk a bőr regenerációjában. Napszúrás vagy komolyabb leégés esetén forduljunk orvoshoz!

A szabályok ugyanúgy érvényesek a gyerekekre, mint a felnőttekre.

Mielőtt rátérünk a kivitelezéssel kapcsolatos konkrét tanácsokra, álljon itt egy villámgyors összefoglaló arról, amit a napfényről és a bőr szerepéről tudni érdemes.

A napfény, mint életelixír

A napfényre ugyanolyan szükségünk van, mint a levegőre vagy a vízre. Ma már tudományosan bizonyított, hogy jelentős hatással van a vitamin- és a hormonháztartásunkra, valamint az immunrendszerünk állapotára is.

A napfény hatása a pszichére egyértelműen pozitív. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mintha süt a nap, jobban érezzük magunkat. Visszanyerjük az életkedvünket, energiánkat, életörömünket. Ez a pozitív érzés pedig kedvezően hat többek között az idegrendszerre, és egyéb szerveink működésére is.

A napozás, a megfelelő napfény mennyisége az egészségmegőrzésben kiemelt szerepet kap, mivel napfény nélkül az emberi szervezet nem tud megfelelően működni. Ennek egyik tankönyvi példája az angolkór (rachitis), amely főként az ipari forradalom után a szegény gyári munkáscsaládok gyermekeit érintette. Ezek a gyerekek nedves, dohos, fénynélküli lakásokban éltek és gyakran nem jutottak megfelelő minőségű táplálékhoz sem. Napfény hiányában a bőrben lévő D vitamin előanyaga nem tudott D vitaminná alakulni, ami viszont elengedhetetlen ahhoz például, hogy a táplálékkal a szervezetbe juttatott kalcium be tudjon épülni a csontokba.

A napfényt terápiaként Dr. Henri August Rollier (1874-1954) svájci orvos alkalmazta sikerrel, aki az ún. helioterápia úttörőjeként könyvet is írt 45 év gyógyítási tapasztalatairól.

A mértékletes, rendszeres napozást a természetes gyógymódok egyikének tekinthetjük.

Jótékony hatását többek között az alábbi területeken figyelték meg (a felsorolás csak példa jellegű, nem teljeskörű): 

  • fertőtlenítő hatását már az ókorban is tudatosan használták elsősorban sebeknél,
  • gombás fertőzések esetén,
  • a pattanásos bőr, valamint a zsíros, korpás fejbőr állapotára kedvezően hat,
  • kedélyjavító: depresszió, lehangoltság ellen is hatásos,
  • nehezen gyógyuló sebek esetén is hasznos segítséget nyújt,
  • napjainkban célzottan UV-A és UV-B fényterápiát alkalmaznak többek között a pikkelysömör, az ekcéma, de még a reuma és a szklerózis multiplex kezelésében is.

A bőr szerepe

A bőrünk felületét tekintve a legnagyobb szervünk, mely több funkcióval is rendelkezik. Nem csak az elsődleges védvonal (elválasztó, elhatároló szerv) a külvilág fele, hanem egy kontaktszerv, ami lehetővé teszi számunkra az érintést, érzékelést is.

Védelmi funkcióját tekintve védi a test szöveteit a káros külső hatásoktól, mint pl. a nyomás, ütés, hideg vagy meleg. A hőháztartásunk szabályozásának is a legfontosabb szerve, gondoskodik a hőcseréről, és a keringés szabályozásában is részt vesz.

Mivel nem csak a tüdőn, hanem a bőrön keresztül is lélegzünk, ezért nem mindegy egyrészt, hogy a bőrünk milyen egészségi állapotban van, másrészt, hogy mit kenünk rá, mennyire szabadon tud lélegezni. Ha olyan anyaggal kenjük be a testünket, ami nem „légáteresztő” (pl. a paraffin, amely sok kozmetikumban is fellelhető (testápoló, smink, naptej/olaj)), akkor szélsőséges esetben akár annak veszélye is fennáll, hogy megfulladunk, mert a bőr nem képes ellátni a légzőfunkciót és kizárólag a tüdőlégzés nem elegendő az életben maradáshoz (többek között ezért is olyan veszélyes a harmadfokú égési sérülés).

A boltok polcain található, konvencionális kozmetikumokkal történő testápolást nem is kellene alkalmaznunk. Ehelyett elég lenne pusztán megteremteni annak a feltételeit, hogy a bőr egészségesen tudjon működni pl.  megfelelő táplálkozással (mert a bőrt nem kívülről, hanem belülről lehet a leghatékonyabban táplálni) és életmóddal, így elsősorban a mozgással, napozással.

Minden egyes felesleges „kencézéssel” (érvényes a naptejekre is!) hosszú távon csak azt érjük el, hogy akadályozzuk a bőr természetes légzését és ezen keresztül (mivel a szervezetben minden mindennel összefüggésben van) nem utolsó sorban az anyagcserefolyamatokat is.

Ezt a rövid bevezetőt követően, nézzük meg a listában szereplő aranyszabályokat részletesen is.

#1 aranyszabály

A fehér tónusú bőr kialakulása kb. 20-50.000 évvel ezelőttre tehető, amikor a korabeli emberek északi irányba vándoroltak, és a napsugárzás intenzitásának, illetve mennyiségének csökkenése miatt fokozatosan elvesztették a pigmentjeik egy részét.

A szervezet a káros napsugarak ellen a bőr barnulásával védekezik. Ez a barnaság védelmet jelent a későbbiekben a további napsugarak ellen, mert a barna pigmentek megakadályozzák az ultraviola sugarak bőrbe jutását, ezáltal csökkentik károsító hatását.

Minél barnább a bőr, annál magasabb fokú védelmet nyújt a káros ultraviola sugarakkal szemben, ezért a kellő védelem kialakítása miatt napozzunk rendszeresen, de mértékkel.

Napozni és napbarnítottnak lenni a történelem során a XIX. század végéig „ciki” volt, mert egészséges barnasággal azok rendelkeztek, akik kint a friss levegőn dolgoztak: a parasztok, matrózok stb.. A fehér szín az előkelők kiváltsága volt.

Aztán a XX. század kezdetén, amikor a tudósok a napsugárzás jótékony hatásait, majd a vitaminokat is felfedezték, akkor a napbarnított bőr kívánatos és népszerű lett. Napjainkban a napozást gyakran már veszélyesnek kiáltják ki. De valóban annyira veszélyes lenne, ha nélkülözhetetlen az élethez?

#2 aranyszabály

Kerüljük a szélsőségeket! A túl kevés és a túl sok napozásnak is lehetnek káros következményei az egészségre nézve. A szervezetet és a bőrt fokozatosan kell hozzászoktatni a napfényhez.

Természetesen nem lehet egy nap alatt megváltani a világot a napozás tekintetében sem, ezért nagyon fontos, hogy a bőr tónusának és típusának megfelelően válasszuk meg az időtartamot és azt az időszakot, amikor napfürdőzni tudunk.

Lépésről- lépésre haladjunk, mert azonnal ez sem megy. Ne az 1 hét nyaralás alatt akarjuk mindent bepótolni és pikk-pakk lebarnulni. Ha az évből 51 héten keresztül semmit nem teszünk az egészséges barnaságért, akkor az egy hét nyaralásnak – amennyiben intenzív napozással telik – az első napon már leégés lehet a vége.

A rosszul megválasztott napozási időtartamnak, azaz a túlzásba vitt napozásnak a negatív következménye a bőrpír, a bőr leégése és akár napszúrás is lehet.

Ezzel szemben, ha túl kevés időt töltünk a napon, akkor szélsőséges esetben a napfény hiánya betegséghez is vezethet (lásd pl. angolkór).

#3 aranyszabály

Napfürdőzni egyébként bármelyik évszakban és bármely napszakban lehet, ha betartjuk az aranyszabályokat.

A napsugárzás 11 és 15 (egyes vélemények szerint 16) óra között a legintenzívebb. Ennek az előnye az, hogy az említett időszakban elegendő a rövid napfürdőzés is. Hátránya, hogy ha túlzásba visszük, akkor könnyen meg lehet pirulni, akár le is lehet égni.

Minél intenzívebb a sugárzás, annál rövidebb ideig tartson a napfürdő.

Aki tehát nem biztos abban, hogy neki mi a megfelelő dózis, kezdje inkább a napsugárzás szempontjából kevésbé intenzív évszakban (ősszel, tavasszal) vagy nyáron mindenképpen a kevésbé intenzív napszakban (11 óra előtt vagy 15-16 óra után), mert akkor hosszabb ideig is napfürdőzhet anélkül, hogy megkockáztatná a kellemetlen leégést.

#4 aranyszabály

A hőháztartás optimális működése érdekében a lehető legkevesebb bőrfelület legyen letakarva a napfürdőzés idején.

Ki ne ismerné azt a jelenséget, hogy ha túlöltöztünk, akkor izzadni kezdünk. Például, ha felhős az idő és az időjárási viszonyoknak megfelelően öltöztünk, de időközben kisüt a nap, és mi ezt kihasználva még pluszban „jól felöltözve” napfürdőzünk is, akkor – a hőháztartás szabályozómechanizmusa következtében – izzadni kezdünk. Ez inkább kellemetlen és nemkívánatos, mintsem kellemes, lazító vagy gyógyító hatású. Ezért tanácsos rétegesen öltözködni, hogy az időjárás változása esetén alkalmazkodni tudjunk a körülményekhez, és napsütéses időben ne legyen akadálya a kellemes napfürdőzésnek.

Konkrétan ez azt jelenti, hogy a lehető legkevesebb ruhadarabban napfürdőzzünk. Sőt amikor csak lehetséges napozni meztelenül ajánlott, mert így a teljes bőrfelület szabadon tud lélegezni és a hőcsere optimális marad. Amint az optimális állapot felborul, a szervezet korrigál, és a fent említett példának megfelelően az izzadsággal hűti a testet.

Természetesen napfürdőzni hűvösebb időben is ajánlott a megfelelő mód és időtartam megválasztásával. Ez nem jelenti azt, hogy a tél kellős közepén, zord időjárási viszonyok között, ha néhány percre kisüt a nap, akkor fürdőruhában ki kell rohanni a teraszra napozni. Ebben az esetben sokkal célravezetőbb, ha pl. nyitott ablaknál – a lehető legtöbb bőrfelületet szabadon hagyva – élvezzük a napsugarak áldásos hatását.

#5 aranyszabály

Kezdésre a legmegfelelőbb időszak a nyár (azaz éppen most a cikk megjelenésekor is elkezdhetjük), amikor kellemesen meleg az idő és nem a legintenzívebb a napsugárzás (a reggeli vagy az esti órákban). Bőven elegendő pár perccel kezdeni, konkrétan 2-3 perc hason, majd 2-3 perc háton fekve, ha megoldható, ruha nélkül.

Ezt aztán fokozatosan növelhetjük 5-10, majd 15-20 percre is, attól függően, mennyi időt szánunk rá.

A rendszeres, tudatos napfürdőzést elkezdeni kellemes időben, néhány perces napfürdővel ajánlott.

#6 aranyszabály

Minél érzékenyebb a bőr, annál rövidebb legyen a napozás időtartama a kezdeti időszakban, amit aztán fokozatosan növelni lehet. 

 

A kezdeti időtartamot tehát fokozatosan növelhetjük a későbbiekben 5-10 percre és így tovább. A babák és kisgyermekek is nyugodtan szaladgálhatnak, napfürdőzhetnek ennyit meztelenül (napkrémek nélkül) akár naponta is (persze a hozzászoktatást ne a déli órákban kezdjük!).

Azok, akik egész évben napoznak és így a bőrük már hozzászokott a napsugárzáshoz és kialakította a természetes védekezőképességét a barnaság révén, nekik természetesen nem kell extra óvintézkedéseket tenniük, mert nem valószínű, hogy megpirulnak vagy leégnek.

Vegyük azonban figyelembe, hogy esetlegesen a legifjabbak vagy az idősebbek napozási szokásait ettől eltérően szükséges kialakítani.

Fokozottan figyeljünk arra, hogy a babák és kisgyermekek bőre érzékenyebb, mint a felnőtteké, de ez nem jelenti azt, hogy állandóan naptejezni kellene és nem érheti őket napfény!

A babák bőrének a saját védelme a kezdetekben szinte nulla a napsugárzással szemben, mert a bőrük egyrészt nagyon vékony, másrészt alig termel még pigmenteket. Mindenképpen tanácsos a déli órákban kerülni a tűző napfényt és megfelelő fizikai védelemről, azaz árnyékról, védőruházatról és sapkáról gondoskodni.

Idősebb korban is fokozottabban kell figyelni, mert a bőr megújulóképessége, a sejtek osztódása lelassul és ennek következményeképpen a bőr gyakran elvékonyodik, érzékenyebb lesz, illetve előfordul, hogy már kevesebb pigmentet termel, mint korábban. Ezeknek eloszlása is rendszertelenné válik, így gyakran figyelhetők meg a bőrön az ún. öregségi foltok is.

A fentiek ismeretében és ezeknek megfelelően válasszuk meg tehát a napozás időtartamát. Mert legyen valaki nagyon érzékenybőrű, esetleg nagyon fiatal, vagy akár idős, a fokozatos és jól megválasztott dózisú napfürdővel hozzá lehet szoktatni a napfényhez a bőrt.

#7 aranyszabály

 A napsugarak jótékony hatásai miatt teljesen mindegy milyen évszakban járunk, mindig és rendszeresen (amikor csak süt a nap) ajánlott a napon és a friss levegőn időt tölteni.

A jól megválasztott mennyiségű napfürdő az az időtartam, amikor a bőr nem pirul meg, nem ég meg. A megfelelő időtartam megválasztásánál a bőrtípuson kívül vegyük figyelembe az évszakot és a napszakot is a napsugárzás intenzitása miatt.

A napfürdőzés minden évszakban és minden életkorban ajánlott és kivitelezhető az előző szabályok betartása mellett.

A napfürdőhöz hozzászokott bőr pedig nem csak a szervezet egészséges működéséhez járul hozzá, hanem lehetővé teszi azt is, hogy káros következmények nélkül hosszabb időt is eltöltsünk a napon.

#8 aranyszabály

A túlzott erősségű napsugárzás elleni védelem során a természetes, elsődlegesen fizikai módszerek kerüljenek előtérbe.

 

A mennyiség a napfürdő tekintetében gyorsan a minőség rovására megy, ezért napfürdőzni mértékkel kell. Az időtartamot apránként lehet növelni, ha ugyanabban a napszakban napozunk. Amennyiben a szokásos gyakorlatunknál erősebb napsugárzás éri a bőrünket, akkor mindenképpen csökkentsük az időtartamot, illetve gondoskodjunk megfelelő védelemről.

Ha nem tudjuk elkerülni a tűző napfényt vagy hosszabb ideig kell a napon tartózkodnunk, akkor így védekezzünk:

 

  • Keressünk árnyékos helyet, mert az árnyékban a sugárzásnak körülbelül csak a fele van jelen.
  • Takarjuk le az intenzív sugárzásnak kitett bőrfelületet (ruha, kalap).
  • Ha nincs más lehetőség, akkor jöjjenek csak a természetes fényvédőszerek (natúrkozmetikumok, amelyekben nem megengedettek a szintetikus anyagok, kémiai fényvédők és a nanoszemcsés fizikai fényvédőanyagok. Ezekről részletesen a cikk utolsó részében található lenyíló menüben olvashatsz).

#9 aranyszabály

Ha nem jól választjuk meg a napfürdő időpontját és/vagy a tartamát, akkor előfordulhat, hogy lepirul a bőr.

A pirosság nem jelenti azonban automatikusan azt, hogy leégtünk vagy hogy napallergiánk lenne.

Ez pusztán egy természetes bőrreakció arra, hogy nem megfelelően választottuk meg a napsugárzás intenzitásához az időtartamot, túl-lőttünk a célon.

Ha mégis túlzásba vittük, akkor enyhébb esetben házi praktikákkal segíthetünk a bőr regenerációjában. Napszúrás gyanúja vagy komolyabb leégés esetén forduljunk orvoshoz!

Ebben az esetben bőrpír, viszketés, égés, valamint napszúrás esetén szédülés, hányinger, hányás és akár láz is jelentkezhet tünetként. Jó ilyenkor legalább 1-2 napig tartózkodni a közvetlen napfénytől, de a legjobb, ha megvárjuk, míg elmúlnak a tünetek.

 

  • Enyhébb bőrpír esetén házi praktikákkal pl. levendulavízzel, levendulaolajjal, aloe verával, napozás utáni bőrnyugtatóval, esetleg túrós, tejfölös pakolással lehet segíteni.
  • Ha már napégés jeleit észleled, a gyógyszertárban tudsz segítséget kérni.
  • Ha súlyosak a tünetek, esetleg napszúrást kaptál, akkor mindenképpen fordulj orvoshoz!

Amennyiben betartod az aranyszabályokat, türelmesen lépésről-lépésre haladsz a napfürdőzéssel, akkor elkerülheted a túlzásba vitt napozás negatív következményeit.

Korunk általános napozási szokásai

Érdemes megnézni azt is, hogy napjainkban mi az általánosan elfogadott gyakorlat, ha valaki a napra szeretne menni és esetleg nem készítette fel a bőrét a fenti, természetes módon, azaz az egészséges barnaságot, és így védelmet is biztosító aranyszabályok alkalmazásával.

A nem természetes fényvédelem negatív hatásairól napjainkban olyan nagy mennyiségű információ áll rendelkezésre, hogy jelen cikk kereteit meghaladja ennek a részletes bemutatása.

A téma fontossága miatt azonban mindenképpen meg kell említeni a következőket.

A kémiai fényvédők, szintetikus anyagok és a szervezetre gyakorolt hatásuk

  • Napallergiát a bőrön jellemzően nem a napsugárzás okozza, hanem a napsugárzás hatására módosuló, azzal kémiai reakcióba lépő szintetikus anyagok a kozmetikumokból, de akár a ruházatból is.
  • A 15-ös fényvédő faktor az UV sugarak kb. 93%-át akadályozza meg abban, hogy a bőrbe jussanak, a 30-as 96,6%-át, az 50-es pedig 98%-át. A naptejek jellemzően az UV-A és az UV-B sugarak ellen is védenek.
  • A káros sugárzás elleni védelem hatékonysága 20-as fényvédőfaktor után már csak elenyésző mértékben növekszik, olyannyira, hogy az 50-es és a 100-as fényvédőfaktorok esetén a védelem hatékonyságában a különbség mindössze 0,1%-ot tesz ki.
  • A szintetikus, kémiai UV filterekre a tudósok és az egészséges életmódot folytatók kritikus szemmel tekintenek. Negatív hatásai között szerepel többek között a hormonális hatás (olyan hatást váltanak ki, mint egyes hormonok pl. felgyorsítják a nemi érést), fényallergia, a bőrgyulladás, és az allergiás bőrreakciók, és egyes esetekben kedveznek a bőrrák kialakulásnak. Ez igaz a naptejekben és dekorkozmetikumokban megtalálható bizonyos színezőanyagokra is (ezeknek a használata a natúr és bio minősítésű kozmetikumokban tilos). Ezeket a reakciókat egyébként a konvencionális kozmetikumokban található szintetikus illatanyagok, tartósítószerek és emulgeátorok is kiválthatják.
  • Fényvédőfaktorként használt kémiai vegyületeket találtak a Zürichi Egyetem kutatói többek között a vérben és az anyatejben is. Nem mindegy tehát, hogy mit kensz magadra, mert az irritálhatja a bőrt és ezen felül bejut a szervezetedbe is.
  • Kémiai UV filter nem csak a naptejekben, hanem arckrémekben, dekorkozmetikumokban pl. rúzsokban, alapozókban, sőt még egyes samponokban is megtalálható. Az összetevők listáján fel kell tüntetni, ezért érdemes vásárlás előtt egy pillantást vetni erre a listára.

Mindez felveti a kérdést, hogy valóban érdemes-e a napfürdőzés során ezt a gyorsabb utat választani a jóval macerásabb és időigényesebb természetes megoldás helyett (rendszeres és fokozatos napfürdőzés, hozzászoktatás, valamint a fizikai fényvédelem előnyben részesítése).

Végezetül álljon itt néhány érdekesség a naptejek világából, illetve általános információk az UV sugárzásról.

Mi a különbség a napozószerekben található fizikai fényvédők és a kémiai fényvédők között?

A fényvédelemről egy naptejben vagy kémiai anyagok (kémiai fényvédők) vagy fizikai fényvédők gondoskodnak.

Vannak olyan természetes anyagok (pl. kakaóvaj, olívaolaj, sárgarépa olaj, homoktövis stb.), amelyek önmagukban már egy bizonyos minimális „fényvédő faktorral” rendelkeznek, így előszeretettel alkalmazzák őket a natúrkozmetikumokban, naptejekben és napolajok összetevőjeként. Ezekkel az anyagokkal nem lehet olyan faktorszámú termékeket előállítani, ami versenyezni tudna a piacon lévő magas faktorszámú fényvédő termékekkel és az áruk is jóval borsosabb, mint pl. a kémiai fényvédőket tartalmazó krémeké.

A lényeg egy mondatban: a fizikai fényvédők (jellemzően titanium-dioxid és cink oxid) a kémiai szűrőkkel ellentétben nem elnyelik, hanem visszaverik a fénysugarakat és jellemzően nem szívódnak be a bőrbe. Ha minimális mennyiségben mégis (itt a nano részecskék vetnek fel aggályokat), akkor nem hatolnak be olyan mélyen a bőrbe, mint a kémiai hatásúak, ezért a sejtekben nem eredményeznek olyan mértékű változásokat sem, és sokkal kevésbé irritálják bőrt. Babáknak és érzékeny bőrűeknek ezt ajánlják, bár jelentős hátránya, hogy nehezen oszlatható el a bőrön és fehér réteget is képeznek, hiszen ez a lényege a működési mechanizmusnak (napjainkban már igyekeznek orvosolni).

A kémiai fényvédők ezzel szemben úgy működnek, hogy elnyelik az UV sugárzást, és egy kevésbé káros hullámhosszúságú fénysugárzássá alakítják azt. Kémiai fényvédőből jellemzően nem egy, hanem több is szerepel egy termékben, ami a hatékonysághoz szükséges. Fő probléma velük, azon kívül, hogy felszívódnak és viszonylag gyorsan a vérramba kerülnek, hogy nagy részüknek a hatékonysága megkérdőjelezhető, mert az UV-A sugarakkal szemben alacsony a védelmi szintjük.

Ha napozószert vásárolsz, akkor az összetevők listájában tudod ellenőrizni az elnevezéseket.

Fizikai fényvédők elnevezései: Cink-oxide, Titanium-dioxide vagy Iron-dioxide

A leggyakoribb kémiai fényvédők elnevezései: Benzophenone, Oxybenzon, Cinnamat, PABA, Digalloyl Trioleate, Salicylate, Homosalate, Octinoxate, Methylanthranilat, Avobenzon, Retinylpalmitat

A 100-as faktor tényleg nem ad erősebb védelmet a déli órákban, mint a 20-as?

A bőr típusának megfelelően (6 típust különböztetnek meg) a legintenzívebb napsugárzási időszakban a bőrpír jelentkezésig eltelt idő 10-40 perc között mozog. A fényvédő faktor mértéke azt mutatja meg, hogy ezt az időt (amit védelem nélkül a napon tölt az adott bőrtípussal rendelkező ember) hányszorosára lehet megnövelni, ha az adott krém használatával.

Nézzünk egy példát. Amennyiben valaki érzékeny bőrű és gyorsan pirul, akkor 10 perc helyett a 20-as faktorú naptejjel 200 percig tartózkodhat a napon, ami 3 óra 20 percnek felel meg. Ugyanez a 100-as faktornál majdhogynem csak az időt hosszabbítja 1000 percre, azaz 16 óra 40 percre, aminek nem tudni, hogy valóban mi az értelme, mert 16 órán keresztül kevés helyen süt a nap ugyanolyan mértékű pl. folyamatosan nagy intenzitással. A védekezés hatékonyságáról korábban már említettem, hogy elenyésző), azaz a 100-as faktor nem igazán véd jobban, mint a 20-as, csak a védelem időben tovább tart (a 20-as az UV sugarak kb. 94%-át, míg a 100-as kb. a 98%-át szűri ki).

Itt fontos megjegyezni, hogy idővel azért romlik a krémek fényvédő hatékonysága, akkor is, ha nem voltunk napon, éppen ezért javasolják, hogy pár óránként mindenképp kenjük be magunkat újra.

Milyen mennyiségben kenjük magunkra?

Erre is van adat, amit a kutatásokban használnak: 2 milligramm krémet kellene 1 négyzetcentiméter bőrfelületre felvinni, hogy valóban a megadott fényvédő faktornak megfelelő mértékű legyen a védelem. Egy felnőtt ember bőrfelülete átlagosan 1,5 – 1,8 m², azaz 15.000-18.000 cm², ami azt jelenti, hogy egy alkalommal, ha az egész testet a javaslatnak megfelelően bekenjük, akkor 30-36 gramm naptejet kellene magunkra kenni, amit valószínű, hogy kevesen tesznek csak meg (egy átlagos flakon naptej kb. 200-250 gramm).

Mit jelent, hogy vízálló a naptej?

Akkor nevezhető egy naptej vízállónak, ha 2*20 perc fürdőzés után az eredetileg megadott fényvédő faktorának a felével még rendelkezik. Azaz egy 20-as faktor 2*20 perc után még 10-es faktornak megfelelő védelmet ad.

Mit jelent az UV sugárzás?

A Nap sugárzásának mintegy 10%-a tartozik az UV tartományba. Ez egy elektromágneses sugárzás, melynek hullámhossza 100 és 400 nm (nanométer) között van. Ez a tartomány a röntgensugárzásnál hosszabb, de a látható fényénél rövidebb. 

Az UV sugárzást hívják még ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzásnak is. Honnan ered ez a szó? A legkisebb hullámhosszúságú, látható fény színe ibolya (viola), ezzel a színnel végződik az, amit a szivárványból láthatunk. Az ultra, mint határozói előtag annyit tesz, hogy valamin túli. Tehát az ibolyán túli, emberi szemmel már nem látható rezgés, fény, energia.

A napból jövő UV-sugárzásnak három formája van, UVA, UVB és ami minket itt a Földön ritkábban érint, az az UVC sugárzás.

Forrás: UV-sugárzás összefoglaló, minden, amit tudni érdemes | xForest

Az UV-A

UV-A sugárzás, ami éget – hullámhossza 315–400 nm: a földfelszínt érő ultraviola sugárzás többsége ebben a tartományban van. Felelős a bőr korai öregedéséért, csökkenti a bőr A-vitamin tartalmát és károsítja a kollagénrostokat. Többféle bőrrák kialakulásáért is felelős, mivel magát a sejt DNS-ét képes roncsolni. 

Az UV-A sugárzás enyhe barnító hatása közismert, bár ez csak rövid ideig tartó elszíneződést okoz a bőr festékanyagának a melaninnak az oxidációjával. Inkább napégést okoz, mint tartós barnulást. Amit érdemes róla tudni a mindennapokban:

  • Állandóan jelen van a nap folyamán. 
  • Akadálytalanul átjut a (hagyományos) ablaküvegen, a felhőkön, a szmogos levegőn is. 

Forrás: UV-sugárzás összefoglaló, minden, amit tudni érdemes | xForest

Az UV-B

UV-B sugárzás, ami barnít – hullámhossza 280–315 nm: Földünk ózonrétege a napsugárzás jelentős részét elnyeli, többek között az UV-B sugarak jelentős részét is.

Az UV-B sugárzás pozitív élettani hatása közismert: segíti a szervezetet a D-vitamin előállításában, mely szükséges az egészséges csontképződéshez, vérképzéshez és az immunrendszer megfelelő működéséhez.

A hangsúly a mértékletességen és a napvédelmen van. A folyamatos napozás, magas UV terhelés azonban a bőr és a szem sejtjeinek DNS-ét roncsolva rákos folyamatokat indíthat el.

Amit érdemes az UV-B sugarakról tudni a mindennapokban:

  • Erőssége változó, a déli órákban éri el a csúcspontját
  • Ablaküvegen, felhőkön csak erősen szűrve hatolhat át.
  • Az UV-B sugarak felelősek a tartós lebarnulásért. 

Az emberi bőr lebarnulását a melanin pigmentek okozzák, mely a szervezet védekezése a káros sugárzással szemben. A melanin a bőr festékrétege, mely az UV-A és UV-B sugarakat is elnyeli. Az UV-B sugarak azonban a szemet is károsíthatják, így a melanoma (különösen rosszindulatú, áttéteket okozó ráktípus) egyes fajtái a szemben alakulnak ki!

Forrás: UV-sugárzás összefoglaló, minden, amit tudni érdemes | xForest

Az UV-C

Az UV-C a gyilkos napsugárzás hullámhossza 100–280 nm. Ezt a sugárzást szerencsére a Föld atmoszférája kiszűri, csak az űrhajósoknak, pilótáknak okozhat gondot. Erősen rákkeltő, germicid (sterilizáló) hatású.

Forrás: UV-sugárzás összefoglaló, minden, amit tudni érdemes | xForest

Hol és hogyan érintkezünk az UV sugarakkal? Hol és mikor vagyunk a legnagyobb sugárzásnak kitéve?

A sugárzás mértéke erősen változó, befolyásolhatja a napon belüli időpont, a felhők vastagsága, az évszak, a földrajzi hely, vagyis, hogy milyen szögben éri a napsugárzás a Földet. Fontos még tudni azt, hogy az UV sugárzás visszaverődik felszínről: hóról, víztükörről, így a tengerparton, vagy havas vidékeken sokkal jobban le lehet égni. Jó példa erre, hogy a síelők arca, szája, füle akár hólyagos is lehet, holott jeges az idő.

  • A legnagyobb UV sugárzásnak kitett területek közel esnek az Egyenlítőhöz, ahol a napsugarak szinte merőlegesen érkeznek a Földre.
  • A déli órák a legveszélyesebbek, különösen 10-16 óra között, ekkor áll a legmagasabban a nap.
  • A tengerszint feletti magasság is növeli az UV sugárzás szintjét, ezért védekeznek a nap ellen fokozottan a hegymászók, illetve a pilóták.
  • Az UV sugárzás nincs szoros összefüggésben a hőérzetünkkel: hidegben, szélben csak azért nem égünk le, mert fel vagyunk öltözve. 

Forrás: UV-sugárzás összefoglaló, minden, amit tudni érdemes | xForest

Útravaló

Összefoglalásként elmondható, hogy a napozás esetében is törekedjünk a természetességre. Az ezzel kapcsolatos 3 egyszerű szabály a következő:

#1 Mivel a napfény életelixír, ezért NEM védekezni kell ellene, hanem körültekintően és észszerűen „alkalmazni”. Bizonyos mennyiségű napfénynek el kell jutnia a bőrhöz és azon keresztül a szervezetbe, ahhoz, hogy jótékony hatását ki tudja fejteni. Ha nem feltétlen szükséges, akkor ne kenjük be a bőrünket, mert egyrészt annak a légzését és a kiválasztási funkcióit (pl. izzadás), azaz a normál működését gátoljuk, másrészt olyan anyagokat juttathatunk bele, amire sem a bőrnek, sem a szervezetünknek a normál működéséhez nincsen szüksége.

#2 Fontos, hogy a napozás tartamát mindig a bőrtípusnak és a napsugárzás intenzitásának megfelelően határozzuk meg. Mivel a bőr önmagában el tudja látni védekező funkcióját (a barnulással védekezik a Nap káros sugarai ellen), ezért legfontosabb, hogy ennek az egészséges barnulásnak az alapjait építsük fel.

#3 Amennyiben rendelkezünk már bizonyos fokú természetes védelemmel, mert felépítettük ezt a fokozatos napfürdőzéssel, napfényhez szoktatással, akkor csak extrém esetekben kell odafigyelni (pl. nyári, tűző nap a déli órákban, esetleg visszatükröződés a vízparton vagy síeléskor), de ekkor is a természetes módszereket részesítsük előnyben (pl. árnyék, laza ruházat, kalap, illetve végső megoldásként a natúrkozmetikumnak minősülő fényvédőkrémeket).

Felhasznált források

Dr. med. M. O.Bruker / Ilse Gutjahr: Naturheilkunde, emu Verlag, 8. Auflage , 2017

Dr. med. Jürgen Birmanns: Gesundheit aus einem Guss, emu Verlag, 1. Auflage , 2006

Susanne Kehrbusch: Alles klar mit Haut und Haar, emu Verlag, 11. Auflage , 2017

Der Gesundheitsberater, März 2021

UV-sugárzás összefoglaló, minden, amit tudni érdemes | xForest

Hogyan legyél sikeres életmódváltó?

Ebből a 6 ajándék videóból megtudod, hogy hogyan kerüld el az életmódváltás öt leggyakoribb buktatóját és legyél sikeres életmódváltó azáltal, hogy megérted mit csinálj, hogyan csináld és miért érdemes végigmenni az úton.

"Az életmódváltás bonyolult, ha nem áll össze a rendszer, mert hiányzik a megfelelő információ és a puzzle bizonyos darabjai."

 

Buják Éva I bujakevi.hu