A napozás, a megfelelő napfény mennyisége az egészségmegőrzésben kiemelt szerepet kap, mivel napfény nélkül az emberi szervezet nem tud megfelelően működni. Ennek egyik tankönyvi példája az angolkór (rachitis), amely főként az ipari forradalom után a szegény gyári munkáscsaládok gyermekeit érintette. Ezek a gyerekek nedves, dohos, fénynélküli lakásokban éltek és gyakran nem jutottak megfelelő minőségű táplálékhoz sem. Napfény hiányában a bőrben lévő D vitamin előanyaga nem tudott D vitaminná alakulni, ami viszont elengedhetetlen ahhoz például, hogy a táplálékkal a szervezetbe juttatott kalcium be tudjon épülni a csontokba.

A napfényt terápiaként Dr. Henri August Rollier (1874-1954) svájci orvos alkalmazta sikerrel, aki az ún. helioterápia úttörőjeként könyvet is írt 45 év gyógyítási tapasztalatairól.

A mértékletes, rendszeres napozást a természetes gyógymódok egyikének tekinthetjük.

Jótékony hatását többek között az alábbi területeken figyelték meg (a felsorolás csak példa jellegű, nem teljeskörű): 

• fertőtlenítő hatását már az ókorban is tudatosan használták elsősorban sebeknél,
• gombás fertőzések esetén,
• a pattanásos bőr, valamint a zsíros, korpás fejbőr állapotára kedvezően hat,
• kedélyjavító: depresszió, lehangoltság ellen is hatásos,
• nehezen gyógyuló sebek esetén is hasznos segítséget nyújt,
• napjainkban célzottan UV-A és UV-B fényterápiát alkalmaznak többek között a pikkelysömör, az ekcéma, de még a reuma és a szklerózis multiplex kezelésében is.

A bőrünk felületét tekintve a legnagyobb szervünk, mely több funkcióval is rendelkezik. Nem csak az elsődleges védvonal (elválasztó, elhatároló szerv) a külvilág fele, hanem egy kontaktszerv, ami lehetővé teszi számunkra az érintést, érzékelést is.

Védelmi funkcióját tekintve védi a test szöveteit a káros külső hatásoktól, mint pl. a nyomás, ütés, hideg vagy meleg. A hőháztartásunk szabályozásának is a legfontosabb szerve, gondoskodik a hőcseréről, és a keringés szabályozásában is részt vesz.

Mivel nem csak a tüdőn, hanem a bőrön keresztül is lélegzünk, ezért nem mindegy egyrészt, hogy a bőrünk milyen egészségi állapotban van, másrészt, hogy mit kenünk rá, mennyire szabadon tud lélegezni. Ha olyan anyaggal kenjük be a testünket, ami nem „légáteresztő” (pl. a paraffin, amely sok kozmetikumban is fellelhető (testápoló, smink, naptej/olaj)), akkor szélsőséges esetben akár annak veszélye is fennáll, hogy megfulladunk, mert a bőr nem képes ellátni a légzőfunkciót és kizárólag a tüdőlégzés nem elegendő az életben maradáshoz (többek között ezért is olyan veszélyes a harmadfokú égési sérülés).

A boltok polcain található, konvencionális kozmetikumokkal történő testápolást nem is kellene alkalmaznunk. Ehelyett elég lenne pusztán megteremteni annak a feltételeit, hogy a bőr egészségesen tudjon működni pl.  megfelelő táplálkozással (mert a bőrt nem kívülről, hanem belülről lehet a leghatékonyabban táplálni) és életmóddal, így elsősorban a mozgással, napozással.

Minden egyes felesleges „kencézéssel” (érvényes a naptejekre is!) hosszú távon csak azt érjük el, hogy akadályozzuk a bőr természetes légzését és ezen keresztül (mivel a szervezetben minden mindennel összefüggésben van) nem utolsó sorban az anyagcserefolyamatokat is.

Napozni és napbarnítottnak lenni a történelem során a XIX. század végéig „ciki” volt, mert egészséges barnasággal azok rendelkeztek, akik kint a friss levegőn dolgoztak: a parasztok, matrózok stb.. A fehér szín az előkelők kiváltsága volt.

Aztán a XX. század kezdetén, amikor a tudósok a napsugárzás jótékony hatásait, majd a vitaminokat is felfedezték, akkor a napbarnított bőr kívánatos és népszerű lett. Napjainkban a napozást gyakran már veszélyesnek kiáltják ki. De valóban annyira veszélyes lenne, ha nélkülözhetetlen az élethez?

Természetesen nem lehet egy nap alatt megváltani a világot a napozás tekintetében sem, ezért nagyon fontos, hogy a bőr tónusának és típusának megfelelően válasszuk meg az időtartamot és azt az időszakot, amikor napfürdőzni tudunk.

Lépésről- lépésre haladjunk, mert azonnal ez sem megy. Ne az 1 hét nyaralás alatt akarjuk mindent bepótolni és pikk-pakk lebarnulni. Ha az évből 51 héten keresztül semmit nem teszünk az egészséges barnaságért, akkor az egy hét nyaralásnak – amennyiben intenzív napozással telik – az első napon már leégés lehet a vége.

A rosszul megválasztott napozási időtartamnak, azaz a túlzásba vitt napozásnak a negatív következménye a bőrpír, a bőr leégése és akár napszúrás is lehet.

Ezzel szemben, ha túl kevés időt töltünk a napon, akkor szélsőséges esetben a napfény hiánya betegséghez is vezethet (lásd pl. angolkór).

Aki tehát nem biztos abban, hogy neki mi a megfelelő dózis, kezdje inkább a napsugárzás szempontjából kevésbé intenzív évszakban (ősszel, tavasszal) vagy nyáron mindenképpen a kevésbé intenzív napszakban (11 óra előtt vagy 15-16 óra után), mert akkor hosszabb ideig is napfürdőzhet anélkül, hogy megkockáztatná a kellemetlen leégést.

Ki ne ismerné azt a jelenséget, hogy ha túlöltöztünk, akkor izzadni kezdünk. Például, ha felhős az idő és az időjárási viszonyoknak megfelelően öltöztünk, de időközben kisüt a nap, és mi ezt kihasználva még pluszban „jól felöltözve” napfürdőzünk is, akkor – a hőháztartás szabályozómechanizmusa következtében – izzadni kezdünk. Ez inkább kellemetlen és nemkívánatos, mintsem kellemes, lazító vagy gyógyító hatású. Ezért tanácsos rétegesen öltözködni, hogy az időjárás változása esetén alkalmazkodni tudjunk a körülményekhez, és napsütéses időben ne legyen akadálya a kellemes napfürdőzésnek.

Konkrétan ez azt jelenti, hogy a lehető legkevesebb ruhadarabban napfürdőzzünk. Sőt amikor csak lehetséges napozni meztelenül ajánlott, mert így a teljes bőrfelület szabadon tud lélegezni és a hőcsere optimális marad. Amint az optimális állapot felborul, a szervezet korrigál, és a fent említett példának megfelelően az izzadsággal hűti a testet.

Természetesen napfürdőzni hűvösebb időben is ajánlott a megfelelő mód és időtartam megválasztásával. Ez nem jelenti azt, hogy a tél kellős közepén, zord időjárási viszonyok között, ha néhány percre kisüt a nap, akkor fürdőruhában ki kell rohanni a teraszra napozni. Ebben az esetben sokkal célravezetőbb, ha pl. nyitott ablaknál – a lehető legtöbb bőrfelületet szabadon hagyva – élvezzük a napsugarak áldásos hatását.

A kezdeti időtartamot tehát fokozatosan növelhetjük a későbbiekben 5-10 percre és így tovább. A babák és kisgyermekek is nyugodtan szaladgálhatnak, napfürdőzhetnek ennyit meztelenül (napkrémek nélkül) akár naponta is (persze a hozzászoktatást ne a déli órákban kezdjük!).

Azok, akik egész évben napoznak és így a bőrük már hozzászokott a napsugárzáshoz és kialakította a természetes védekezőképességét a barnaság révén, nekik természetesen nem kell extra óvintézkedéseket tenniük, mert nem valószínű, hogy megpirulnak vagy leégnek.

Vegyük azonban figyelembe, hogy esetlegesen a legifjabbak vagy az idősebbek napozási szokásait ettől eltérően szükséges kialakítani.

Fokozottan figyeljünk arra, hogy a babák és kisgyermekek bőre érzékenyebb, mint a felnőtteké, de ez nem jelenti azt, hogy állandóan naptejezni kellene és nem érheti őket napfény!

A babák bőrének a saját védelme a kezdetekben szinte nulla a napsugárzással szemben, mert a bőrük egyrészt nagyon vékony, másrészt alig termel még pigmenteket. Mindenképpen tanácsos a déli órákban kerülni a tűző napfényt és megfelelő fizikai védelemről, azaz árnyékról, védőruházatról és sapkáról gondoskodni.

Idősebb korban is fokozottabban kell figyelni, mert a bőr megújulóképessége, a sejtek osztódása lelassul és ennek következményeképpen a bőr gyakran elvékonyodik, érzékenyebb lesz, illetve előfordul, hogy már kevesebb pigmentet termel, mint korábban. Ezeknek eloszlása is rendszertelenné válik, így gyakran figyelhetők meg a bőrön az ún. öregségi foltok is.

A fentiek ismeretében és ezeknek megfelelően válasszuk meg tehát a napozás időtartamát. Mert legyen valaki nagyon érzékenybőrű, esetleg nagyon fiatal, vagy akár idős, a fokozatos és jól megválasztott dózisú napfürdővel hozzá lehet szoktatni a napfényhez a bőrt.

A napfürdőhöz hozzászokott bőr pedig nem csak a szervezet egészséges működéséhez járul hozzá, hanem lehetővé teszi azt is, hogy káros következmények nélkül hosszabb időt is eltöltsünk a napon.

A mennyiség a napfürdő tekintetében gyorsan a minőség rovására megy, ezért napfürdőzni mértékkel kell. Az időtartamot apránként lehet növelni, ha ugyanabban a napszakban napozunk. Amennyiben a szokásos gyakorlatunknál erősebb napsugárzás éri a bőrünket, akkor mindenképpen csökkentsük az időtartamot, illetve gondoskodjunk megfelelő védelemről.

Ha nem tudjuk elkerülni a tűző napfényt vagy hosszabb ideig kell a napon tartózkodnunk, akkor így védekezzünk:

• Keressünk árnyékos helyet, mert az árnyékban a sugárzásnak körülbelül csak a fele van jelen.
• Takarjuk le az intenzív sugárzásnak kitett bőrfelületet (ruha, kalap).
• Ha nincs más lehetőség, akkor jöjjenek csak a természetes fényvédőszerek (natúrkozmetikumok, amelyekben nem megengedettek a szintetikus anyagok, kémiai fényvédők és a nanoszemcsés fizikai fényvédőanyagok. Ezekről részletesen a cikk utolsó részében található lenyíló menüben olvashatsz).

Ebben az esetben bőrpír, viszketés, égés, valamint napszúrás esetén szédülés, hányinger, hányás és akár láz is jelentkezhet tünetként. Jó ilyenkor legalább 1-2 napig tartózkodni a közvetlen napfénytől, de a legjobb, ha megvárjuk, míg elmúlnak a tünetek.

• Enyhébb bőrpír esetén házi praktikákkal pl. levendulavízzel, levendulaolajjal, aloe verával, napozás utáni bőrnyugtatóval, esetleg túrós, tejfölös pakolással lehet segíteni.
• Ha már napégés jeleit észleled, a gyógyszertárban tudsz segítséget kérni.
• Ha súlyosak a tünetek, esetleg napszúrást kaptál, akkor mindenképpen fordulj orvoshoz!

A kémiai fényvédők, szintetikus anyagok és a szervezetre gyakorolt hatásuk

• Napallergiát a bőrön jellemzően nem a napsugárzás okozza, hanem a napsugárzás hatására módosuló, azzal kémiai reakcióba lépő szintetikus anyagok a kozmetikumokból, de akár a ruházatból is.
• A 15-ös fényvédő faktor az UV sugarak kb. 93%-át akadályozza meg abban, hogy a bőrbe jussanak, a 30-as 96,6%-át, az 50-es pedig 98%-át. A naptejek jellemzően az UV-A és az UV-B sugarak ellen is védenek.
• A káros sugárzás elleni védelem hatékonysága 20-as fényvédőfaktor után már csak elenyésző mértékben növekszik, olyannyira, hogy az 50-es és a 100-as fényvédőfaktorok esetén a védelem hatékonyságában a különbség mindössze 0,1%-ot tesz ki.
• A szintetikus, kémiai UV filterekre a tudósok és az egészséges életmódot folytatók kritikus szemmel tekintenek. Negatív hatásai között szerepel többek között a hormonális hatás (olyan hatást váltanak ki, mint egyes hormonok pl. felgyorsítják a nemi érést), fényallergia, a bőrgyulladás, és az allergiás bőrreakciók, és egyes esetekben kedveznek a bőrrák kialakulásnak. Ez igaz a naptejekben és dekorkozmetikumokban megtalálható bizonyos színezőanyagokra is (ezeknek a használata a natúr és bio minősítésű kozmetikumokban tilos). Ezeket a reakciókat egyébként a konvencionális kozmetikumokban található szintetikus illatanyagok, tartósítószerek és emulgeátorok is kiválthatják.
• Fényvédőfaktorként használt kémiai vegyületeket találtak a Zürichi Egyetem kutatói többek között a vérben és az anyatejben is. Nem mindegy tehát, hogy mit kensz magadra, mert az irritálhatja a bőrt és ezen felül bejut a szervezetedbe is.
• Kémiai UV filter nem csak a naptejekben, hanem arckrémekben, dekorkozmetikumokban pl. rúzsokban, alapozókban, sőt még egyes samponokban is megtalálható. Az összetevők listáján fel kell tüntetni, ezért érdemes vásárlás előtt egy pillantást vetni erre a listára.

Mindez felveti a kérdést, hogy valóban érdemes-e a napfürdőzés során ezt a gyorsabb utat választani a jóval macerásabb és időigényesebb természetes megoldás helyett (rendszeres és fokozatos napfürdőzés, hozzászoktatás, valamint a fizikai fényvédelem előnyben részesítése).

Összefoglalásként elmondható, hogy a napozás esetében is törekedjünk a természetességre. Az ezzel kapcsolatos 3 egyszerű szabály a következő:

#1 Mivel a napfény életelixír, ezért NEM védekezni kell ellene, hanem körültekintően és észszerűen „alkalmazni”. Bizonyos mennyiségű napfénynek el kell jutnia a bőrhöz és azon keresztül a szervezetbe, ahhoz, hogy jótékony hatását ki tudja fejteni. Ha nem feltétlen szükséges, akkor ne kenjük be a bőrünket, mert egyrészt annak a légzését és a kiválasztási funkcióit (pl. izzadás), azaz a normál működését gátoljuk, másrészt olyan anyagokat juttathatunk bele, amire sem a bőrnek, sem a szervezetünknek a normál működéséhez nincsen szüksége.

#2 Fontos, hogy a napozás tartamát mindig a bőrtípusnak és a napsugárzás intenzitásának megfelelően határozzuk meg. Mivel a bőr önmagában el tudja látni védekező funkcióját (a barnulással védekezik a Nap káros sugarai ellen), ezért legfontosabb, hogy ennek az egészséges barnulásnak az alapjait építsük fel.

#3 Amennyiben rendelkezünk már bizonyos fokú természetes védelemmel, mert felépítettük ezt a fokozatos napfürdőzéssel, napfényhez szoktatással, akkor csak extrém esetekben kell odafigyelni (pl. nyári, tűző nap a déli órákban, esetleg visszatükröződés a vízparton vagy síeléskor), de ekkor is a természetes módszereket részesítsük előnyben (pl. árnyék, laza ruházat, kalap, illetve végső megoldásként a natúrkozmetikumnak minősülő fényvédőkrémeket).