Mivel édesítsünk természetesen és egészségesen?

Szerző: | egészséges életmód

Buják Éva

teljes értékű táplálkozási és egészséges életviteli szakértő

A bujakevi.hu cikkeinek és oktatóanyaginak szerzője vagyok. Szakterületem a teljes értékű táplálkozás és egészséges életvitel kialakítása. 2005 óta foglalkozom az egészséges életmód különböző területeivel. A cikk célja, hogy segítsen átlátni a rendszert és eligazodni az útvesztőkben, valamint ezek ismeretében tudatos döntést hozni az egészségünk megőrzésével kapcsolatban. 

Van, akinek nagyon könnyen megy, és van, akinek hosszantartó küzdelem kiiktatnia a finomított cukrot az életéből. Olyan is van, aki szeretné kiiktatni és olyan is van, aki nem. Ezzel a cikkel információkat, tényeket kívánok megosztani, ami alapján mindenki ki tudja választani a számára megfelelő irányt, tudatosan hozza meg a döntését azzal kapcsolatban, hogy mivel és milyen mértékben szeretne a jövőben édesíteni.

A leggyakrabban felmerülő kérdés az egészséges életmódra átállni kívánók, illetve a fogyni vágyók körében az, hogy mivel is édesítsenek, hiszen az édes ízről nem szívesen mond le senki és alapvetően nem is kell. Milyen megoldás van, ha el akarod kerülni a finomított cukrokat, az élelmiszer-adalékanyagnak minősülő édesítőszereket és cukorhelyettesítőket?

A cikkben végignézzük a lehetőségeket és kézelfogható megoldást kapsz a természetes és egészséges édesítés alternatíváira. A lényeg itt is a minőségben és a mértékletességben rejlik.

Az édes iránti vágy

Az édes iránti vágyunk egy természetes dolog, mert évezredek óta ez a jele annak, hogy egy növény nem mérgező, hanem nyugodtan fogyasztható.

Ezért nem az édes íztől kell tehát „megszabadulni”, vagy tartózkodni, mert eredendően nem maga az édes íz a ludas abban, hogy egyre nagyobb mennyiségben fogyasztunk a civilizált táplálkozás során finomított cukrot (értsd ezalatt az iparilag feldolgozott, izolált cukrokat pl. kristálycukor, porcukor, agaveszirup stb. – bővebben lásd ebben a cikkben (Segítség, CUKOR! | bujakevi))-, hanem a tudatosan és/vagy a rejtett módon magunkhoz vett finomított cukor túlzott mértékű fogyasztása.

A finomított cukor a Kollath táblázat alapján (megalkotója Prof. Dr. Werner Kollath (1892-1970), német orvos, táplálkozástudós) nem természetes élelmiszer, hanem egy magas feldolgozottsági fokú, izolált, koncentrált ipari termék, ami a természetben ilyen formában nem található meg. Ma már egyre inkább elfogadott tény, hogy rendszeres fogyasztása egészségi problémákon túl akár függőséget is okozhat.

Dr. Max Otto Bruker (1909-2001) német orvos által gyakran hozott példát alapul véve nem nehéz belátni, hogy míg egy természetes élelmiszer fogyasztása egy bizonyos gyakoriság és/vagy mennyiség után undort vált ki az emberből, addig az élvezeti cikkek (pl. dohányzás, alkohol, finomított cukor) rendszeres fogyasztása arra ösztönzi a fogyasztót, hogy újra és újra hozzájusson. Az idő előrehaladtával jellemzően egyre nagyobb mennyiség szükséges ahhoz, hogy ugyanazt a „hatást” elérje vele. A természetes élelmiszerek iránt ilyen jellegű függőség nem tud kialakulni. Amennyiben minden nap háromszor spenótot kellene ennünk, akkor néhány nap után telítődnénk – természetes „védekezésként” az egyoldalú táplálkozásra – és undorral fordulnánk el a következő adagtól, valamint egy jó ideig valószínűleg rá sem tudnánk nézni a spenótra. Ezzel szemben ma már tényként ismert, hogy a finomított cukor fogyasztásához a szervezet olyan szinten hozzá tud szokni, hogy egyre nagyobb és nagyobb mennyiségben kívánjuk és képesek is vagyunk fogyasztani. Gyakran előfordul, hogy akaratunk ellenére finomított cukrot tartalmazó élelmiszert fogyasztunk, mert nem mindig egyértelmű, hogy miben és milyen mennyiségben található meg, ha nem olvassuk el tüzetesen az összetevők listáját (amennyiben előre csomagolt árut vásárolunk). Sokan úgy gondolják, hogy ők nem fogyasztanak finomított cukrot, ha nem esznek édességet és nem isznak cukrozott üdítőket. Rejtett cukor azonban szinte minden feldolgozott, félkész és kész termékben van a pizzától a felvágottakon át a joghurtokig.

Ha még ezek után is úgy gondold ez képtelen ötlet, nem létezik, a cukortól nem lehet valaki függő, akkor nézd meg, hogy mennyi idő telt el azóta, hogy utoljára finomított cukortartalmú élelmiszert fogyasztottál. Egy nap, egy hét, egy hónap, esetleg évek? Vagy csupán néhány óra és már most jól esne egy kis utánpótlás? Az sem mindig egyértelmű, hogy miben is van finomított cukor. Azoknál az élelmiszereknél, amelyeket nem magunk készítünk el javasolt megnézni az összetevők listáját, hogy tartalmaz-e, és ha igen, milyen formában, milyen elnevezéssel cukrot.

Térjünk vissza kicsit az édes íz iránti vágyra. Összegzésként elmondható, hogy eredendően a vágy tehát az édes íz iránt létezik, és nem a finomított cukor iránt. Az anyatej is édeskés, természetes formában tartalmaz cukrokat és tökéletes táplálék az újszülöttnek, de nem okoz függőséget és nem emiatt alakul ki később esetlegesen a cukorfüggőség sem. A babák a hozzátáplálás során sok olyan természetes élelmiszerrel találkoznak, és szívesen fogyasztják azokat is, amelyek nem kifejezetten édesek (pl. répa, tök, uborka, gabona). A fokozott vágy az édességek iránt fokozatosan, apró lépésekben és időben elhúzódóan alakul ki, többek között például a kényelmünket szolgáló késztermékek túlkínálata, a feldolgozott élelmiszerek nagyarányú fogyasztása miatt.

A természetes édes utáni vágyat tehát NEM kell elfojtani, lehet ugyanis teljes értékűen is finom desszerteket, édességeket, sőt fagylaltot is készíteni. Nem szükséges az éppen aktuális és divatos mesterséges édesítőszerre vagy cukorhelyettesítőre vadászni. Ezen kívül fontos azonban az is, hogy figyeljünk a mértékre, mert alapvetően nem javasolt minden nap valami édeset nassolni. Ha úgy érezzük, hogy mégis, akkor mindenképpen természetes alternatívát válasszunk.

A finomított cukor szinte mindenhol jelen van…

ezért nagy fába vágja a fejszéjét az, aki el kívánja kerülni.

Ha neked is az a célod, hogy megőrizd az egészségedet, akkor figyelj arra is, hogy hogyan tudod elkerülni a finomított cukrokat. Ismerned kell a különböző elnevezéseit és ha kész terméket vásárolsz, akkor bizony meg kell nézni, hogy mit tartalmaz, mivel az egészséges, természetes édesítésre a finomított cukrok nem jelentenek megoldást. Arról, hogy mi minősül természetes alapanyagból készült, de iparilag feldolgozott, azaz finomított cukornak, ebben a cikkben olvashatsz bővebben (Segítség, CUKOR! | bujakevi).

A finomított cukrok nem természetes élelmiszerek, de nem is szintetikus úton kerülnek előállításra, hanem egy eredetileg természetes alapanyagból pl. cukorrépa, cukornád kerülnek ipari eljárás során koncentrált formában kivonásra, átalakításra úgy, ahogy a természetben sosem fordulnak elő. A szénhidrátokhoz tartoznak, így az emésztés és az anyagcserefolyamatok során hatással vannak többek között pl. a vércukorszintre.

A finomított cukrok közül a fruktóznak a legnagyobb az édesítőereje, ezért kedvelt összetevője a feldolgozott kész, illetve félkész termékeknek. Ennek következménye az is, hogy az elmúlt évtizedekben rejtett cukorként megsokszorozódott a fruktóz felhasználás és ezáltal természetesen a fogyasztás is.

Az ipari felhasználás során az éllovas azonban a folyékony izoglükóz, ami az édesítés tekintetében az élelmiszer- és üdítőitalpiac több, mint 50%-át teszi ki. Sikerét annak köszönheti, hogy sokkal olcsóbb előállítani, mint a kristálycukrot, kevesebb kalóriát tartalmaz, majdnem minden termékben tökéletesen oldódik, illetve „mellékhatásként” ízfokozó és tartósítószer is. Ebben az utolsó (tartósítószer) formájában pedig nem is kell feltüntetni, sőt máris mehet is a termékre a címke, hogy „tartósítószer nélkül” és ezzel több legyet lehet ütni egy csapásra.

A fejlett világ finomított cukorfogyasztása az elmúlt 200 évben drasztikusan megnőtt. Míg 1825-ben 2 kg volt az egy főre jutó átlagos finomított cukorfogyasztás éves mennyisége, addig 1939-ben már 28 kg, és napjainkban ugyanez a szám a fejlett országokban átlagosan 35-40 kg körül alakul. Ez az éves átlagfogyasztás napi szintre vetítve 37 darab kockacukor elfogyasztásának felel meg (egy kockacukor 3 g). Hogy mennyire hozzászokott a szervezet a napi fogyasztásához (direkt vagy rejtett formában) azt akkor észlelik sokan, amikor valamilyen okból megvonják a finomított cukrot a szervezetüktől (lehet ez egy speciális diéta vagy akár böjt). Pár hét eltelte után, amikor újra esznek valamilyen feldolgozott élelmiszert pl. gyümölcsjoghurtot müzlivel, ami finomított cukrot tartalmaz, akkor döbbennek rá, hogy mennyire természetellenesen, túlzottan édes az íze.

Sokan nincsenek is igazán tisztában azzal, hogy valójában mennyi finomított cukrot is fogyasztanak. Ezt leginkább a rejtett cukrok fogyasztása miatt nehéz mérni. Vegyünk például egy, a köztudatban egészségesnek tartott átlagos gyümölcsjoghurtot, amiből naponta egy dobozkával, azaz 150 g-ot fogyaszt valaki. Ennek a finomított cukortartalma átlagosan 13 g (kb. 4 kockacukornyi) 150 g joghurtra vetítve napi szinten. (Azért egy átlagos számmal kalkulálunk, mert van olyan márka, ami több és van, ami kicsit kevesebb finomított cukrot tartalmaz.) Éves szinten csak a napi 1 doboz gyümölcsjoghurt elfogyasztásával kb. 4,75 kg finomított cukor kerül a szervezetbe. Ehhez jön még az édesség, a cukrozott üdítő, kávé, tea, a müzli, a lekvárok, konzervek, felvágottak stb. Így nem csoda, ha éves átlagban összejön a 35-40 kg/fő finomított cukorfogyasztás.

Nézzük meg milyen „cukoralternatívák” találhatóak a piacon, ha a finomított cukrok fogyasztását el akarjuk kerülni.

Édesítőszerek, cukorhelyettesítők

Az édesítőszerek alatt szintetikus vagy természetes úton létrejött olyan vegyületeket értünk, amelyeknek a kalóriaértéke igen csekély, szinte nulla. Ezzel szemben azonban az édesítőerejük többszöröse a szacharóznak. (A szacharóz egy diszacharid, mely egy glükóz és egy fruktóz molekulából áll, cukorrépából vagy cukornádból izolálva hétköznapi nevén ez az ún. háztartási- vagy étkezési cukor).

Az édesítőszerek iparilag előállított anyagok, melyeket a finomított cukrok helyettesítésére alkalmaznak, hogy az édes ízről ne kelljen lemondani annak, aki bizonyos okból nem akar enni, vagy nem ehet finomított cukrot.

Ez az alternatíva azonban az egészséges életmódot folytatni kívánóknak nem jelent valódi megoldást mert az egyik iparilag feldolgozott termék helyett (finomított cukor) csupán egy másik iparilag feldolgozott terméket kínál. A természetes édesítéshez, az élő élelmiszerekhez ezeknek az anyagoknak semmi közük nincsen, ezért a teljes értékű konyhában, az egészség fenntartásához nem alkalmazzuk őket.

Az édesítőszerek elég heterogén csoportot alkotnak. Ami általánosan elmondható róluk, hogy élelmiszer-adalékanyagnak minősülnek és ezért E-számmal rendelkeznek. Felhasználási területük az élelmiszerektől, a gyógyszereken és állati takarmányokon át a kozmetikumokig terjed.

Árszínvonaluk változó, vannak olcsó, az élelmiszeripar által nagy mennyiségben használt anyagok (pl. a szacharin) és drága, költséges előállítású alternatívák is (pl. a xilit).

Az Európai Unióban engedélyezett édesítőszerek közé tartozik az

aceszulfám-K (E 950)

Leggyakoribb funkció: Édesítőszer, ízfokozó

Esetleges nem kívánt hatások: nem ismert

Egyéb elnevezések: Aceszulfám-kálium; 3,4-Dihidro-6-metil-1,2,3-oxa-tiazin-4-on-2, 2-dioxid káliumsója

Rövid leírás: A cukornál kb. 200-szor édesebb, szintetikus, intenzív édesítőszer.

Példák engedélyezett felhasználásra: csökkentett energiatartalmú jégkrémek, tejtermékek üdítőitalok

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

aszpartám (E 951)

Leggyakoribb funkció: Édesítőszer, ízfokozó

Esetleges nem kívánt hatások: Fenil-alanin forrást tartalmaz

Egyéb elnevezések: Aszpartil-fenil-alanin-metil-észter

Rövid leírás: A cukornál kb. 200-szor édesebb, szintetikus, intenzív édesítőszer. 

Példák engedélyezett felhasználásra: csökkentett energiatartalmú italok, asztali édesítőszerek

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

ciklamátok (E 952

Leggyakoribb funkció: Édesítőszer

Esetleges nem kívánt hatások: nem ismert

Egyéb elnevezések: Ciklamimsav és Na- és Ca-sói, Ciklamát, Ciklohexil-szulfaminsav 

Rövid leírás:  A cukornál közelítőleg 40-szer édesebb, szintetikus, intenzív édesítőszer.

Példák engedélyezett felhasználásra: asztali édesítőszerek, csökkentett energiatartalmú üdítőitalok

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

szacharin (E 954)

Leggyakoribb funkció: Édesítőszer

Esetleges nem kívánt hatások: nem ismert

Egyéb elnevezések: Szacharin és Na-, K- és Ca-sói

Rövid leírás: A cukornál közelítőleg 300–500-szor édesebb, szintetikus, intenzív édesítőszer. 

Példák engedélyezett felhasználásra: asztali édesítőszerek, csökkentett energiatartalmú italok, desszert díszítő anyagok, konzerv gyümölcsök

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

szukralóz (E 955)

Leggyakoribb funkció: Édesítőszer

Esetleges nem kívánt hatások: nem ismert

Egyéb elnevezések: 4,1,6-Triklór-galaktoszukróz

Rövid leírás: A cukornál 600-szor édesebb szintetikus intenzív édesítőszer.   

Példák engedélyezett felhasználásra: asztali édesítőszerek

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

taumatin (E 957)

Leggyakoribb funkció: Édesítőszer, ízfokozó

Esetleges nem kívánt hatások: nem ismert

Egyéb elnevezések: nincs

Rövid leírás: A taumatin a Nyugat-Afrika esőerdőiben honos katamfe (Thaumatococcus daniellii) cserje gyümölcséből nyert, hasonló szerkezetű fehérjékből álló természetes édesítőszer, a cukornál közelítőleg 2 000–3 000-szer édesebb.  

Példák engedélyezett felhasználásra: rágógumik, fagylaltok, alkoholmentes italok

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

neoheszperidin DC (E 959)

Leggyakoribb funkció: Édesítőszer

Esetleges nem kívánt hatások: nem ismert

Egyéb elnevezések: Heszperetin-dihidro-kalkon-4′-β-neoheszperidozid, Neoheszperidin DC, Neoheszperidin-dihidro-kalkon, NHDC

Rövid leírás: Intenzív édesítőszer, melyet citrus gyümölcsök feldolgozása során keletkezett melléktermékből katalitikus hidrogénezéssel állítanak elő. A cukornál közelítőleg 1 000–1 800-szor édesebb.

Példák engedélyezett felhasználásra: rágógumik, csökkentett energiatartalmú tejtermékek, üdítőitalok

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

Ezek az édesítőszerek nem szénhidrátok – ebből logikusan következik, hogy nem is úgy viselkednek az emberi szervezetben, mint a szénhidrátok – és ezért nincsenek hatással a szénhidrát-anyagcserére. Ezt a tényt a reklámokban gyakran felhasználják, persze magyarázat nélkül. Nagyon jól hangzik, hogy (szinte) nulla kalóriatartalmúak (fogyókúrázóknak), vagy az, hogy nem emeli a vércukorszintet, ezért cukorbetegek is nyugodtan választhatják, de ettől még nem lesz beilleszthető az egészséges étrendbe.

Az édesítés során fontos alapanyagok még a cukorhelyettesítőként szolgáló cukoralkoholok is, melyeket jellemzően a legtöbb helyen megkülönböztetett csoportként kezelnek az édestőszereken belül. A cukoralkoholok a szénhidrátok redukciójakor képződő polialkoholok (többértékű alkoholok). Az Európai Unióban engedélyezett – E-számmal rendelkező – következő anyagokról van szó:

szorbit (E 420)

Figyelem ez a vegyület kivétel a csekély kalóriatartalom szempontjából, mert a répacukorhoz hasonló kalóriatartalommal bír.

Leggyakoribb funkció: Édesítőszer, kelátképző anyag, nedvesítőszer, stabilizátor, sűrítőanyag, tömegnövelő szer

Esetleges nem kívánt hatások: Nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású.

Egyéb elnevezések: E 420(i): Szorbit, D-Glucit; D-Szorbit, E 420(ii): Szorbitszirup, D-Glucit-szirup

Rövid leírás: Cukoralkohol (poliol), amely a természetben pl. gyümölcsökben is megtalálható. Édesítő ereje a cukorénak kb. 60%-a. Az ipar szőlőcukor hidrogénezésével állítja elő.

Példák engedélyezett felhasználásra: cukormentes édességek, pékáruk

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

mannit (E 421)

Leggyakoribb funkció: Csomósodást gátló anyag, édesítőszer, nedvesítőszer, stabilizátor, sűrítőanyag, tömegnövelő szer

Esetleges nem kívánt hatások Nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású.

Egyéb elnevezések: E 421(i) : Hidrogénezéssel előállított mannit, D-Mannit, E 421(ii) savanyítással gyártott mannit, D-Mannit

Rövid leírás: Cukoralkohol (poliol), amely a természetben pl. gyümölcsökben is megtalálható. Édesítő ereje a cukorénak kb. 50%-a. Az ipar gyümölcscukor és/vagy szőlőcukor hidrogénezésével, vagy erjesztéssel állítja elő.  

Példák engedélyezett felhasználásra: cukormentes csokoládék, keménycukorkák, rágógumik

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

izomalt (E 953)

Leggyakoribb funkció: Csomósodást gátló anyag, édesítőszer, fényezőanyag, stabilizátor, sűrítőanyag, tömegnövelő szer

Esetleges nem kívánt hatások: Nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású.

Egyéb elnevezések: Hidrogénezett izomaltulóz

Rövid leírás: Cukoralkohol, melyet a cukor (szacharóz) enzimes átalakításával, majd ezt követő katalitikus hidrogénezéssel állítanak elő. Édesítő ereje a cukorénak kb. 50-60%-a. 

Példák engedélyezett felhasználásra: csokoládé alapú termékek, kemény- és puhacukorkák

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

maltitok (E 965)

Leggyakoribb funkció: Édesítőszer, emulgeálószer, nedvesítőszer, stabilizátor, sűrítőanyag, tömegnövelő szer

Esetleges nem kívánt hatások: Nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású.

Egyéb elnevezések: E 965(i): Maltit, D-Maltit; Hidrogénezett maltóz, E 965(ii): Maltitszirup, Hidrogénezett, nagy maltóztartalmú glükózszirup; Hidrogénezett glükózszirup, Folyékony maltit

Rövid leírás: Főleg maltitot tartalmazó cukoralkohol elegy, melyet a maltóz és maltóz/glükóz szirup hidrogénezésével gyártanak. Szacharóz és glükóz szirupok helyettesítésére használják cukormentes termékekben, mint a csokoládé, rágógumi.

Példák engedélyezett felhasználásra: cukormentes édességek és rágógumik

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

laktit (E 966)

Leggyakoribb funkció: édesítőszer, emulgeálószer, sűrítőanyag

Esetleges nem kívánt hatások: Nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású.

Egyéb elnevezések: Laktit; Laktozit; Laktobiozit

Rövid leírás: A laktóz katalitikus hidrogénezésével előállított cukoralkohol. Élelmiszerekben prebiotikumként is használható. A vastagbélben található jótékony baktériumok erjeszthetik a laktitot.

Példák engedélyezett felhasználásra: csökkentett energiatartalmú édesipari termékek és rágógumik

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

xilit (E 967)

Nyírfacukor néven is ismert, ami egy fantázianév a xilitre, és arra utal, hogy először nyírfából vonták ki, neve ellenére azonban kukoricarostból készül.

Leggyakoribb funkció: Édesítőszer, emulgeálószer, nedvesítőszer, stabilizátor, sűrítőanyag

Esetleges nem kívánt hatások: Nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású. Kutyáknak nem adható.

Egyéb elnevezések: nem ismert

Rövid leírás: Egy cukoralkohol, amely a cukorhoz hasonló édesítőképességgel rendelkezik, észre nem vehető utóízzel. Élelmiszerekben és szájápolási termékekben is használják.  

Példák engedélyezett felhasználásra: hozzáadott cukor nélküli édesipari termékek, rágógumik

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

eritrit (E 968)

Leggyakoribb funkció: Édesítőszer, ízfokozó, nedvesítőszer

Esetleges nem kívánt hatások: Nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású.

Egyéb elnevezések: mezo-Eritrit, Tetrahidroxi-bután

Rövid leírás: Élesztők segítségével előállított cukoralkohol. Más poliolokkal és intenzív édesítőszerekkel kombinálva alkalmazzák. 

Példák engedélyezett felhasználásra: étrendkiegészítők, édesipari termékek és desszertek

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

A kiindulási anyag itt is természetes anyag, ugyanúgy, mint a finomított cukrok esetében, amelyből különböző ipari eljárások során állítják elő a cukoralkoholt. A xilit előállítását érdemes elolvasni, nagyon tanulságos, ha valakit érdekelnek a környezetvédelmi szempontok is (itt találod: Xilit – Wikipédia (wikipedia.org)).

A legtöbb cukoralkoholt édesítőszerként használják, mivel számos közülük édes ízű, azonban az édesítő erejük nem éri el a szacharózét. A cukoralkoholok színtelen, kristályos vegyületek, hasonló formában kaphatóak, mint a kristálycukor és közkedveltek pl. a fogyókúrázók körében.

Mivel ezek a vegyületek, az édesítőszerek előbbi csoportjához hasonlóan, szintén nem szénhidrátok, ebből következik a korábban már leírtaknak megfelelően, hogy az anyagcsere során sem úgy viselkednek, mint a szénhidrátok. A cukoralkoholok figyelemreméltó tulajdonsága, hogy nem okoznak fogszuvasodást, mivel a cukoralkoholok bontását a szájban lévő baktériumok – a szénhidrátokkal ellentétben – nem kezdik meg. Ezt a tényt is előszeretettel használják a reklámokban, azt sugallva, hogy ez a megoldás „egészséges alternatíva” a finomított cukor helyett és így nem kell lemondani az édes ízről a rágógumiban, a fogkrémekben, szájvizekben sem.

Mellékhatásuk, hogy az elfogyasztott mennyiségtől függően hashajtó hatásúak lehetnek, a feldolgozásuk néhány esetben puffadással, fokozott gázképződéssel jár a vastagbélben.

Amit még ezen felül jó tudni az édesítőszerekkel kapcsolatban

Ha úgy döntünk, hogy az édesítésre édesítőszereket használunk, akkor is vegyük figyelembe, hogy az édesítőszerek nem használhatók csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerekben (36/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet).

Kivételes esetekben indokolt lehet édesítőszer használata orvosi javaslatra akár gyermekek, akár felnőttek esetén (pl. cukorbetegség).

Az édesítőszereket tartalmazó élelmiszereket olyan felirattal kell ellátni, hogy az édesítőszerek jelenléte egyértelmű legyen a fogyasztó számára. A címkén az élelmiszerekben található édesítőszereket illető figyelmeztetéseket is fel kell tüntetni.

Az édesítés során is az egészséges alternatívát a természetes élelmiszerek jelentik. Ennek megfelelően a továbbiakban a mézről és különböző „édes” növényekről lesz szó.

Természetes alternatívák, mint valódi megoldások

#1 A méz

A méz élelmiszerként történő felhasználásának története a fáraók idejére nyúlik vissza. A szacharóz (étkezési cukor) felfedezéséig és ipari előállításáig a méz volt a legjelentősebb édesítésre használt „fűszer”.

A méz egy természetes, ún. élő étel, melyet a méhek jellemzően növényi nektárból (vannak kivételek pl. növényi nedvek vagy a mézharmatméz) a saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidratálnak és lépekben érlelnek.

A méhek a virágokból nektárt és virágport gyűjtenek, de csak a nektárból készül méz. A nektárt a “mézgyomrukban” szállítják a kaptárba, ahol folyamatos vízkivonás és a saját mirigyeik váladékával vegyítve érlelik mézzé. A nektár szacharóztartalmát speciális enzimek segítségével felbontják szőlő- (glükóz) és gyümölcscukorra (fruktóz).

A méznek magas a cukortartalma (80-85%). Az átlagos fruktóztartalom 39%, az átlagos glükóztartalom 31%, emellett tartalmaz még 7% maltózt, 1% szacharózt és átlagosan 17% vizet.

A cukrokon kívül fontos benne a vitamin- és az ásványianyag-tartalom, illetve az enzimtartalom is, továbbá aminosavak, hormonok és aromaanyagok (eddig több, mint 300 különböző aromaanyagot azonosítottak) is megtalálhatóak benne. Minél sötétebb a méz színe, annál több ásványi anyag van benne. Az emberi szervezet számára szükséges, 24 ásványi anyagból 22 jelen van a mézben, így például tartalmaz többek között kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort.

A mézben sokféle vitamin megtalálható (pl. B1, B2, B5, B6, C), ám mennyiségük meg sem közelíti a friss gyümölcsök, zöldségek vagy a gabona vitamintartalmát. Sajátossága ellenben, hogy vitamintartalmából a tárolás során alig veszít, akár hét éven át is megőrzi vitaminjait.

A tartalmazott enzimek jelentősége sokkal nagyobb mennyiségüknél. Enzimek ugyanis – a többi összetevővel összevetve – kis mennyiségben találhatóak meg a mézben, viszont ahhoz, hogy a méz élő étel maradjon elengedhetetlen a jelenlétük.

A méz tehát az egyik természetes édesítőszer. A konyhában értékes „fűszernek” számít, napi fogyasztása azonban nem javasolt, mert ugyanúgy fogszuvasodást okoz, mint a finomított cukor. A gyomorbántalmakkal küzdőknek nem ajánlott a fogyasztása, mert intoleranciát, túlérzékenységet okozhat.

A méznek sok fajtája és ennek megfelelően eltérő, a fajtára jellemző íze van.

A méz édes ízét a nem kristályosodó gyümölcscukor (fruktóz) adja, azt pedig, hogy milyen zamatú lesz, azok az illóolajparányok határozzák meg, melyeket a különféle virágok nektárjai adnak, amit a méhek összegyűjtöttek. A méz színe idővel sötétedik, csökken az aromagazdagsága, az enzimek és az illóanyagok mennyisége, ezért tanácsos frissen (egy éven belül) elfogyasztani.

A méz (csak) addig számít teljes értékű tápanyagnak, amíg fel nem hevítik (42 Celsius fok fölé), ugyanis a mézben található vegyületek közül sok a hőérzékeny pl. enzimek, vitaminok.

A méz, mint természetes és élő élelmiszer előállítása drága, mivel nagy az élőmunka igénye és rengeteg egyéb tényező befolyásolja azt, hogy egy adott évben milyen mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre (időjárás, méheket érintő betegségek stb.). Figyeljünk oda, hogy megbízható forrásból szerezzük be, mert az elmúlt években nem egy, a mézhamisítással kapcsolatos botrányról lehetett olvasni a médiában.

VIGYÁZAT a mézet is hamisítják!

A hamis méznek jellemzően két csoportját különböztetik meg: a kevert mézet és a műmézet, vagy más néven ipari mézet.

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint, ha a mézhez más anyagokat adnak, akkor a termék nem nevezhető egyszerűen méznek. Mivel a hamisítás nyomainak egy része gyantás szűréssel eltüntethető, a gyantás szűrést az Európai Unió betiltotta.

Kevert mézről akkor beszélhetünk, amikor a különböző termelőktől felvásárolt mézeket összekeverik. Mivel ezt a mézet nem egy meghatározott, ellenőrzött méhállomány termeli, már nem biztosított, hogy minden releváns információ rendelkezésre áll az eredetével kapcsolatban. Előfordulhat olyan is, hogy olyan méz kerül bele, melynek előállítása során antibiotikumot, mézelést serkentő szereket használtak. A kevert méz nem feltétlenül magyar, sőt az sem biztos, hogy európai mézeket kevernek össze. Gyakran idegen, toxikus, allergiát okozó anyagokat is tartalmazhat.

Műmézről (ipari mézről) akkor beszélünk, amikor a mézszerű anyagot állítanak elő ipari körülmények között. A műméz, ahogy a neve is mutatja, nem is méz, csak kinézetre, állagra, illatra hasonló. Ezt az aromatizált, színezett invertcukrot nagyüzemileg tudják előállítani és ezáltal sokkal olcsóbb, mint a valódi méz. Nézzük, mi kell az előállításához ipari körülmények között: egy kb. 75%-os cukoroldat (izocukor, cukorszirup), katalizátorként legtöbbször kénsav vagy sósav (esetleg borkősav, citromsav, tejsav, hangyasav, foszforsav), megfelelő üst, keverőlapátok, és hőmérséklet, végül nátrium- vagy kálcium-karbonát a „nemkívánatos segédanyagok” semlegesítéshez. Aztán jöhet a mézaroma, színezék, tartósítószer, esetleg egy kevés pollen, hogy minél élethűbb legyen a mézutánzat. A pontos eljárás üzleti titok. Ebből is látható, hogy a műméznek semmi köze a természetes, valódi, méhek által előállított mézhez.

Hogyan ismered fel a hamis mézet?

Sajnos ránézésre nem lehet megállapítani a mézről, hogy valódi vagy hamis. Amit megtehetünk az annyi, hogy elolvassuk a címkét és ha az összetevők között bármi egyéb szerepel a mézen kívül (pl. fruktóz, aroma, színezőanyag, karamell stb.), akkor ne vegyük meg. Ha piacon vagy a termelőtől vásárolunk, akkor udvariasan kérdezzünk rá, hogy hogyan is készült, keverték-e vagy tettek-e hozzá valami egyéb anyagot.

#2 Édes növények

Ide tartoznak az érett, édes gyümölcsök és az aszalványok pl. a datolya, aszalt szilva, amelyek a mézhez hasonlóan természetes, élő ételek, amennyiben az aszalás nem magas hőfokon (42 Celsius fok felett) történt.

A gyümölcsökön túl vannak olyan édes ízt biztosító gyógynövények, amelyeket gyakran javasolnak finomított cukor helyett pl. tea vagy kávé ízesítésére.

Az egyik a sztívia, vagy másnéven jázminpakóca (édesfű, édeslevél, Stevia rebaudiana), melynek a levelét;

a másik az édesgyökér (népies néven édesfa, cukorkóró, Glycyrrhiza glabra), aminek a gyökerét be lehet áztatni a folyadékba, így adva annak édes ízt.

A sztíviánál és az édesgyökérnél is figyelni kell arra, hogy ezek egyrészt gyógynövények, tehát tartósan, hosszú távon nem ajánlott fogyasztani őket, másrészt a belőlük készült kivonatok (por vagy tabletta formában kapható változatai) pedig már nem természetes, hanem izolált, iparilag feldolgozott édesítőszerek.

Útravaló

Legyél tudatos, ne hagyd magad megtéveszteni, ha az édesítésről van szó. Az eddig felsorakoztatott tények magukért beszélnek. Hogy ki melyik megoldást választja ezek ismeretében az édesítésre, az pedig egyéni döntés és felelősség.

Útravalóul ezt az 5 dolgot jegyezd meg:

#1. A legjobb és legegészségesebb megoldás, ha magunkat és a gyermekeket születésüktől fogva az élelmiszerek természetes édességéhez szoktatjuk hozzá és nem az édesítőszerrel vagy finomított cukorral édesített élelmiszerekhez.

#2. Finomított cukorra és édesítőszerre a szervezetnek nincs szüksége.

#3. Ha nem szeretnél lemondani a finomított cukrok fogyasztásáról, akkor vedd figyelembe, hogy a finomított cukor élvezeti cikk (minimális mennyiségben is), és nem táplálék, ezért tarts mértéket!

#4. Az egészséges életmódot folytatni kívánóknak a finomított cukor különböző fajtái és a mesterséges édesítőszerek (ide értve a cukoralkoholokat is) nem jelentenek megoldást, mert izolált, ipari feldolgozáson átesett vagy mesterségesen előállított vegyületekről van szó.

#5. Alapvetően azt tudom javasolni, hogy az édesítést egyszerűen csináld másként, természetes édesítésre alkalmas alternatívákkal. Ehhez a méz, az édes gyümölcsök és az aszalványok jöhetnek szóba annak, aki az egészségének megőrzését tartja szem előtt.

Felhasznált források

Bruker, M. O./Ilse Gutjahr: Zucker, Zucker, Emu-Verlag 2016, 11. Auflage.

Hans-Ulrich Grimm: Echt künstlich (Chemie im Essen kann Ihre Gesundheit gefährden), Dr. Watson Books, 2007, 1. Auflage

Andrea Lohhaus: Kinder können kochen, Emu-Verlag, 2017. 2. Auflage

Der Gesundheitsberater: Wissenswertes über Honig 1/1999, GGB-Infothek 2/1999 és 3/1999

natur&heilen 9/2020

wikipedia: méz, cukoralkoholok, xilit, eritrit 

Néhib E-szám kereső: E-szám kereső – Nébih (gov.hu)

Hogyan készítik a méhek a mézet – Jenei Méz – Földvárméz (jeneimez.hu)

Hogyan legyél sikeres életmódváltó?

Ebből a 6 ajándék videóból megtudod, hogy hogyan kerüld el az életmódváltás öt leggyakoribb buktatóját és legyél sikeres életmódváltó azáltal, hogy megérted mit csinálj, hogyan csináld és miért érdemes végigmenni az úton.

"Az életmódváltás bonyolult, ha nem áll össze a rendszer, mert hiányzik a megfelelő információ és a puzzle bizonyos darabjai."

 

Buják Éva I bujakevi.hu